7.

Martin eközben már elég jól belelendült Caprival a dolgokba. Még a klubban ültek, de már erősen forgatta a fejében, hogy le kéne lépni. - Szeretnéd ezt... folytatni?

- Szeressem? - kérdezett vissza. Szeretné, naná, hogy szeretné, de kíváncsi volt, hogy a férfi meddig menne el. Vajon, ha felajzza, aztán otthagyja, ahhoz mit szólna? És ő maga mit szólna, ha otthagyná Martin L. Gore-t?

- Rajtad áll. Gondolom sejted, hogy mit szeretnék csinálni veled... - súgta a fülébe elmélyült hanggal.

- Neeeeeem, egyáltalán nem. Mesélj csak.

- Ne butáskodj... azt hittem, hogy ezzel már tisztában vagy... Persze, ha nem akarod, hogy kissé pedofil beütésű személyem rád másszon, nos hát akkor... - puszilta meg a fülcimpáját.

- Kissé pedofil beütésű személyed? - kérdezett vissza somolyogva.

- Hát tisztában vagyok a koroddal. Ugye tudod, hogy büntetendő lenne, ha összegyűrnénk pár lepedőt, meg hasonlók...

- Persze, hogy tudom. De - nézett a férfira - ez benne az izgalmas, nem? De, ha téged nem csigáz fel, akkor...

- Már hogyne csigázna fel. Szeretem az izgalmakat. Járhatnánk egy kicsit a tilosban... - csúsztatta egyik kezét a lány lábai közé jobb combjának belső felét simogatva.

- Valóban? - húzta fel kérdőn az egyik szemöldökét, miközben jobb kezével közvetlen a férfi lábai között támaszkodott meg.

- Valóban - csúszott kicsit előrébb, hogy Capri keze hozzáérjen ágyékához, majd száját végighúzta a lányén, és kérdőn nézett rá.

- És, miért is szeretnéd? - kérdezte, miközben elkezdte felfedezni magának a Martin által felkínált területet.

A férfi kajánul elmosolyodott. - Mert a tiltott gyümölcs mindig édesebb... - pillantott a lány dekoltázsára, majd az ő keze is megtalálta az utat Capri ágyékához.

- Ebben van valami. Meglátom - húzódott gonosz mosolyra a szája, miközben szorítása erősödött. Komoly önuralomra volt szüksége, hogy ne essen a férfinak, ha már az egyszer így felkínálta magát neki.

- Szólj, ha döntöttél - villantott rá egy lehengerlő mosolyt, majd visszahúzta a kezét, és az asztalra könyökölt mindkét kezével miközben meghúzta maradék sörét.

- Nem is győzködsz? - nézett rá. Hát jó, nem adja magát könnyen a férfi se. Ebbe nem nyugszik bele.

- Szükség lenne rá? - sandított a vörös hajú lányra, majd tekintetével követett egy csinos nőt, aki az asztaluk mellett haladt el.

- Nos, ha engem akarsz, akkor lehet, hogy nem ártana.

- Talán nem lenne lehetetlen feladat... - mosolygott rá újra bugyileolvasztóan, majd lerakta a sörét, hogy közelebb húzza magához őt. Ajkai újabb támadást indítottak Capri szája ellen.

- Oh, csak ne bízd el magad. Nem ismersz még - mosolyodott el egy szünetet iktatva a csókjaik közé.

- Nem adod könnyen magad, igaz? - mosolyodott el féloldalasan. - De... talán meggyőzhetlek... - húzta őt a legsötétebb sarokba. Ujjai lassan megoldották a nadrágját.

- Az a minimum, hogy megdolgoztatlak - mondta egy kis félmosollyal a száján az „elrabolt”.

Mart nem válaszolt, csak mosolyogva süllyesztette el kezét a lány nadrágjában. Ujjaival nem tapintott rögtön a lényegre.

Érezte, hogy pulzusszáma rögtön a kétszeresére emelkedett. Mélyen az előtte ülő zöld szemeibe nézett.

Mart igézően nézett vissza rá finoman megérintve Capri legérzékenyebb pontját.

Szemeit lehunyva nyögött halkan fel. Ujjai, amik eddig a férfi vállán pihentek, egy kicsit megszorították a felületet.

A férfi úgy érezte, hogy kezd sínre kerülni. Egyre bátrabban kezdte ingerelni a nőt. Rátalált a nyakára is, és érzéki csókokkal halmozta el.

Ujjai belemélyedtek a vállába. Nyakát önkénytelenül nyújtotta meg. Végül az ő kíváncsisága is feléledt, és kezei vakon kezdtek kalandozni, felfelé mászva a férfi combján.

Mart elégedetten vigyorodott el, amit a magyar lány nem láthatott. Ujjaival fokozta a tempót. Élvezte, a szorítást a vállán.

Hüvelykujja a férfi kulcscsontja alá furakodott, amit a szorítás fokozása eredményezett.

Mart fájdalmasan felnyögött, és kicsit megmozdította a vállát, hogy az a bizonyos ujj megtalálja a kiutat.

Közben a lány keze is elérte célját. Ujjai kíváncsian fedezték fel a terepet, de hamar megkeresték a nadrág szélét.

Mart halkan felsóhajtott.

Majd el is tűntek alatta. Gyorsan az alsónadrág széle alá buktak, hogy onnan lassan, nagyon lassan araszolva kutakodjanak.

Mart mélyen beszívta a levegőt, és egy percig bent is tartotta, majd folytatta Capri nyakának harapdálását.

A lány elmosolyodott. Nem tellett sok időbe, hogy elérje a lényeg kezdetét. Valamivel lejjebb nyomult, majd vissza. Aztán újra kezdte az egészet, minden alkalommal, egy leheletnyivel közelebb kerülve céljához.

A férfi jólesően és egyben türelmetlenül mordult a lány nyakába, ami igazából már lassan a kulcscsontja volt. Válaszul megint gyorsított ujjai mozgásán.

Az alsóajkába harapva nyögött fel ismét, miközben hajthatatlanul folytatta játékát, amit kifejezetten élvezett.

Martin érezte, hogy ágyékát elönti a vér. Lassan kezdett férfiassága egyre keményebbé válni, noha a lány még hozzá se ért ténylegesen. De ez a kis játék az érzékeivel kezdte felcsigázni.

Érezte a hatását a férfira. Sejtette, bár inkább remélte, hogy így fog reagálni. Tudta, hogy minden egyes mozdulata mind kegyetlenebbnek tűnik Mart számára, amilyen állapotba lassan kerül a férfi. Mozdulatai még elnyújtottabbak lettek.

A férfi kezdte megelégelni ezt a játékot. Előrébb hajolt egész testével, ahogy a lány felé fordulva szinte az ülőgarnitúra puha háttámlájának szegezte Caprit szenvedélyesen csókolva, miközben ugyanazzal a lendülettel egyik ujja váratlanul elmerült benne.

Fejét a háttámlának vetve torokhangon nyögött fel. Ez a támadás váratlanul érte. Miután visszanyerte tudatát, válaszképp ujjai hirtelen kulcsolódtak a férfi lénye köré.

Neki is vissza kellett fognia a hangját a válaszra, bár a dübörgő zenétől úgyse hallotta és látta őket senki. A végletekig akarta ingerelni a lányt, hogy már ő ajánlja fel, hogy menjenek.

Pár felfedező simítás után ténylegesen dolgozni kezdett a férfin. Vajon mit képes elérni nála?

Martin újra belenyögött a csókba. Ágyéka egyre inkább kezdett tüzelni. Ujjával szenvedélyes tempót diktált a lányban.

Érezte, hogy egyikük sem adja fel, viszont már nagyon vágyott a következő fokozatra lépni. - Itt akarsz nekem esni? - suttogta el kérdését, miután elszakította ajkait a férfiétől.

- Reméltem, hogy felteszed ezt a kérdést - vigyorodott el. - Ha szeretnél máshova menni, én benne vagyok... - harapott finoman az alsóajkába, majd miután elengedte, újra a szemébe nézett.

- Ezt értelmezzem úgy, hogy akár itt is nekem esnél?

- Ha nem adnál más lehetőséget... megeshet... - kacsintott.

- Csak vigyázz. A végén még nem találok más lehetőséget adni.

- Igazán? - nyomult beljebb a lányba egy pillanatra.

Ismételten felnyögött – Igazán.

- Javaslom, ha nem akarsz a címlapokra kerülni a botrány miatt, ezt folytassuk mégiscsak a szobámban... - sóhajtott mosolyogva.

- Ah, pedig kedveltem volna a gondolatot. Szeretek közfelháborodást kelteni. Igaz, még egyszer sem sikerült, de mindig is izgatott a dolog - mosolyodott el.

- És megkockáztatnád, hogy engem lecsukjanak? - húzta ki a kezét a lány nadrágjából.

- Azért rajtam is csattanna az ostor. Szóval nem - válaszolta, miközben ő is kihúzta a kezét és begombolta a saját nadrágját.

- Remek. Akkor... mehetünk? - kérdezte, mikor már befűzte az övét is.

Biccentett, majd felállt.

Mart jelzett a testőrének, aki hamarosan elő is állt az autóval, amibe hasonlóképp szálltak be, mint Dave-ék egy jó órával ezelőtt.

Capri beült jobb oldalra, a hátsó ülésre. El se hitte, hogy mibe ment bele.

A férfi alig hogy elindultak és maguk mögött hagyták az esetleges kíváncsiskodókat, perzselő tekintettel fordult a lány felé, és az állához nyúlva arcát maga felé irányította, hogy finoman megcsókolhassa mintegy ízelítőt adva neki abból, ami rá vár.

Épp a gondolataiba süllyedt, mikor érzékelte, hogy finoman az álla alá nyúlnak, és elfordítják a fejét. Nem ellenkezett. Pár pillanat múlva újra megérezte Mart ajkait a sajátján, majd nem sokkra rá a nyelvét is. A finom csókból hamarosan szenvedélyes csata lett, ahogy Capri közelebb húzódott a férfihez, hogy intenzívebb támadást indíthasson a nyelve ellen.

A férfi kezével a kocsi ajtajának támaszkodott, hogy szinte rádönthesse alkarjára meghódítani kívánt áldozatát. Vadul viszonozta csókjait, majd lejjebb húzta szabad kezével a női felsőt az egyik vállánál, hogy több bőrt ízlelhessen meg.

Megelégelte, hogy folyton visszafogja magát. Kezei elkezdtek lefelé kalandozni a férfi testén.

Martin egy erőteljesebb harapással díjazta az akciót, majd kikerülve a nő kezét feltűrte a vékony felsőt, hogy a melleihez férjen.

Ellenkezést nem tűrőn rántotta meg a férfi övét, és gombolta ki a nadrágját. Ujjai kutakodón tűntek el az alsó alatt, igyekezvén felszínre hozni a lényeget.

Mart párszor felsóhajtott a lány ügyködései miatt, majd kiszabadította egyik mellét a csipkével díszített fekete melltartóból. Mohón kezdte csókolni, mialatt szabad kezével a combját simogatta.

Belekapott a férfi nyakába, majd újra a kezeire irányította a figyelmét, amik felszínre hozták Martin büszkeségét. Felsőtestét elszakítva a férfitől bukott alá, hogy szájával kényeztesse őt.

Martin felszisszent a tudattól, hogy a lány ilyen merész annak ellenére is, hogy a sofőr mögött történik mindez. "Mondjuk nem először látna ilyet, ha hátra nézne..." - gondolta elmosolyodva, de tudta, hogy már immúnis az ilyenekre. Halkan felnyögött és fújtatott egyet, mikor megérezte, hogy a lány megpróbálja teljes hosszában birtokba venni.

A lány régen túl volt azon az állapotán, hogy meglepődne saját magán. A pia is dolgozott benne. Már azon sem lepődött meg, hogy Martin Gore van a kezei közt. Kóstolgatta a férfit, egyre merészebb lett, egyre vadabbul ingerelte, bevetve a fogait is.

A férfinak több hangos nyögést is el kellett fojtania. Kezével félresöpörte a lány útban lévő vörös tincseit, és a tarkójára csúsztatta a kezét, hogy gyorsítson szájának mozgásán egy kicsit.

Készségesen tett eleget a sürgetésnek. Kiszámíthatatlan időközönként elszakadt a férfitől, hogy kínozza pár pillanatig, majd folytatta munkáját, vagy épp egy kicsit erősebb harapással fűszerezte meg a dolgot.

Mart próbálta zihálását is visszafogni. Kitekintve az ablakon látta, hogy hamarosan megérkeznek. Tekintete találkozott a sofőr kérdő pillantásával. Kiolvasta, hogy azt szeretné tudni, hogy menjen-e pár kört a helyzetre való tekintettel. Mart jelezte, hogy inkább csak lassítson. Egy mélyrehatóbb mozdulat után finoman, de ellentmondást nem tűrőn felhúzta magához a lányt a hajába markolva.

- Nem fogok tudni kiszállni a kocsiból, ha ezt folytatod bogárkám... - nézett a szemébe, majd a vöröslő ajkakra.

- Most eldönthetném, hogy legyek-e kegyetlen - nézett rá vissza, figyelmen kívül hagyva a férfi megjegyzését.

- Mire gondolsz? - rántotta meg egy kicsit a nyakát, hogy nyelvével végignyalhasson az állán.

- Megvannak rá a módszereim - mosolyodott el - De inkább kiélvezem, amint ilyen állapotban végigsétálsz az előcsarnokban - harapott az alsóajkába.

- Megoldom. Nem fogom zavartatni magam - nézett rá kicsit gőgös arckifejezéssel, ami mögött ott lappangott az eddig visszafojtott bujaság is.

Érezte, hogy kirázza a hideg ettől a fellengzős stílustól. Sosem bírta. Remélte, hogy ez csak a látszat, vagy valami hasonló, amit az évek során a férfi önkénytelenül vett fel. Nagyot csalódna, ha mégsem. Megigazította a felsőjét, majd kiszállt a kocsiból, ami időközben megállt.

Pár pillanat múlva a férfi is követte rendbe szedve magát. Ugyan nadrágja még így is árulkodóan dudorodott, de levéve bőrdzsekijét bal karjára terítette, ami így eltakarta őt. Feltette napszemüvegét, mikor a bejáratnál meglátott pár rajongót, majd a testőre után lépve húzta maga után a vörös hajú lányt pár szóval elhárítva az autogrammért álldogálókat.

Átvágtak a díszes előcsarnokon, ahol ebben a késő esti órában nem sokan tartózkodtak, majd miután megszerezte kulcsát, a liftek felé vette az irányt a lánnyal.

Nem esett neki a felvonóban, mert nem voltak egyedül, de miután bejutottak a szobába, hamar ledobta a bőrkabátját a földre, és lerúgta cipőit.

A lány hasonlatosnak érezte magát egy kézipoggyászhoz. Némán követte a férfit mindenhová. Lehet, hogy örültség volt ebbe belemenni? Hát, már mindegy. De miért nem élvezi? Illetve, élvezi, de mikor nem egymást foglalják le, akkor miért tolakodnak ilyen zavaró gondolatok a fejébe? És mit és miért akar mindenáron bizonyítani, megfelelni a férfinak? Pedig nem is maximalista! Gondolatait kizárva nézett szét a sötét szobában.

A férfi kicsit feljebb csavarta a fényt, hogy lássanak is valamit. Eddigi viselkedéséhez képest gyengédebben lépett a lányhoz, mivel észrevette rajta, hogy elbizonytalanodott. Két keze közé fogta az arcát, és finoman kezdte csókolni.

Az érzései nem hagyták békén. Egy pillanatra megijedt, mikor a férfi viszonylag váratlanul csókolta meg, de olyan gyengéd volt... Megnyugtatóan hatott rá, noha nem tudta, hogy bízhat-e benne annyira, hogy ne kelljen tartania semmitől. Nem akarta könnyen adni magát, mert mégiscsak az ő büszkeségét sértené, ha Mart utána vele vágna fel Dave-nek. Persze az a férfinek is érdeke, hogy ne szivárogjon ki a dolog.

Martin kezei finoman kezdték simogatni a lány formás testét. El akarta altatni negatív érzéseit. Volt már dolga pár nővel, tudta, hogy melyikkel hogyan kell bánni. Folytatta óvatos csókjait. Nyelvét lassan csúsztatta át a lány szájába, hogy eljátsszon párjával.

Lassan kezdett feloldódni a férfi karjaiban, finom mozdulatai közben.

Martin finoman markolt bele a fenekébe, majd a sötét felső alá csúsztatva kezeit kezdte simogatni ujjbegyeivel a lány bársonyos hátát, miközben áttért a nyakának csókolgatására.

Újult erővel vetette bele magát az előtte álló testének felfedezésébe. De most nem az altestére koncentrált, azt már látta, érezte, egyenlőre figyelmen kívül hagyta. Akadálytalanul siklott a póló alá egyik keze, hogy finoman cirógatva bejárja a terepet. Másik keze Mart derekán pihent.

A férfi belesóhajtott a nyakába, miközben egy pillanat alatt megoldotta Capri nadrágját, de egyelőre úgy is hagyta. A felső kivágása mentén siklott tovább ajkaival, majd újra megtalálta a lány száját.

A derekán fogva kényszerítette közelebb magához. Kezdett benne éledezni a másik éne. Csókjai kezdtek szenvedélyesebbé válni, néha bele-beleharapott Mart alsóajkába, ezzel törve meg nyelveik csatáját. Tudta, hogy a kocsiban már találkozhatott ezzel az oldalával az előtte álló, most viszont lassan lépett ki a színre. Nem baj, így csak élvezetesebb lesz a dolog.

Martin magában mosolyogva nyugtázta a változást, és egyáltalán nem ellenkezett. Elszakadt a lánytól felsőtestével, miközben a csípőjénél érezhette izgalmát. Leszedte róla a zavaró felsőt, majd a földre ejtette. Kezeit felfuttatta a lány hátán, majd a ki is kapcsolta a melltartót, ami ugyanolyan sorsra jutott, mint a másik ruhadarab.

A finom nyomás az ágyékánál nem hagyta hidegen a lányt sem. A pólójánál fogva rántotta közelebb magához a férfit, majd át is húzta a fején a ruhadarabot, hogy az is a földre kerüljön. Végignyalt Martin kulcscsontján majd bele is harapott, miközben bal keze a férfi derekának alján hagyott pár piros csíkot.

Martin újra felsóhajtott, majd a formás hátsó alá nyúlva megemelte a lányt, és a dereka köré fonta lábait, hogy átvihesse a hálóba. Ajkai újra lecsaptak a másik szájára. Ezúttal vadul és követelődzőn.

Élvezte a csókjait, és nem kevesebb hevességgel viszonozta őket.

A férfi határozottan fektette le az ágyra, és azzal a mozdulattal le is hámozta róla a fekete farmert, és a cipőket, aztán a hasától indulva kezdte adni csókjait és harapásait a puha fehér bőrre felfelé haladva.

Karjaival körülfonta Martin testét. Ujjai felfedezték minden részletét.

Tudta, hogy a lány már az övé. Ez elégedettséggel töltötte el, noha sejtette, hogy Dave nyerte meg a fogadást, amiért hamarabb sikerült lelépnie Zsóval. De ő sem panaszkodhatott. Nyelvével megnyalva majd finoman szívogatva a formás mellet kényeztette zsákmányát. Ujjai megtalálták a fekete fehérnemű szegélyét, amit el is kezdett lefele húzni.

A lány is elkezdte megszabadítani Martot a nadrágjától. Újra megbontotta az övét, majd le is tolta róla a gatyáját, hogy ujjai nem sokkal később incselkedőn tűnjenek el az alsó alatt.

A férfi ismételten felnyögött, majd rálehelt a benedvesített mellre, hogy aztán tovább folytassa, amit elkezdett az immár teljesen meztelen lányon. Balját finoman becsúsztatta a lány combjai közé.

Önkénytelenül kúszott egy kicsit feljebb az ágyon, miközben ő is rátalált Martinra. Szabad kezével el is kezdte kihámozni a férfit az utolsó ruhadarabjából.

Mart segítet neki. Már igencsak fel volt hevülve. A kocsiban elég ügyesen ügyködött rajta a lány, ezt el kellett ismernie. Széjjelebb tárta a hófehér combokat, hogy ujjai újra rátalálhassanak nőiességére, miközben fogaival áttért a másik mellre is.

Hangosan nyögött fel, fogása szorosabb lett. Tervei voltak a férfivel, de még élvezte, hogy Martin van nyeregben.

Pár percig még folytatta áldásos tevékenységét szájával időnként helyet változtatva a hamvas bőrön.

Egy határozott mozdulattal próbálta a hátára fordítani a férfit.

Pillanatnyi ellenállás után hagyta magát. Csak hagyta, hogy a lány felmérje, hogy ő az erősebb fél.

Rövid ellenállás után elfoglalta lovaglóhelyzetét a férfi fölött. Igen, lehet, hogy Mart az erősebb, de mégis fölébe kerekedett. Csak van a férfire valami hatása. Elmosolyodott, majd lassan felmérte az alatta fekvőt.

- Tetszik, amit látsz? - kérdezte egy kaján vigyorral a képén, miközben kezeit a lány combjain tolta egyre feljebb.

- Ne legyél eltelve - mondta - Épp azt mérem fel, hogy hol is fogjalak meg. Melyik testrészed ajánlod fel nekem? - nézett rá perzselőn.

- Most a tied vagyok, úgyhogy választhatsz...-  kúsztak kezei a derekára.

- Valóban nekem szenteled magad? - kérdezte, miközben jobb kezét az alatta fekvő mellkasára helyezte, majd lassan és erőteljesen szántotta fel a területet.

- Erre az éjszakára igen - sóhajtotta kicsit kidüllesztve mellkasát, hogy jobban érezze a karmolást.

- Milyen előzékeny vagy... - fintorgott, miközben jobban vájta ujjait a férfibe, a nyomait egészen az alhasáig elhúzva.

- Eltaláltátok a történetben: szeretem, ha karmolnak - nyalta meg a száját.

- Melyik férfi nem? Nem nehéz rátok érezni - mondta, miközben az alhasa legvégső határánál hagyta ott a bőr felületét, hogy lehajolva a férfi nyakába haraphasson. A nyolc általa hagyott csík vörösen játszott a félhomályban.

Mart felnyögött. - Nehogy azt hidd, hogy minden férfi ilyen... - simított végig a fölötte lévő hátán, majd belemarkolt újra a fenekébe.

Lassan elindult lefelé harapásnyomokkal tarkítva az útját. A mellkasánál az egyik mellbimbójára különös gondot fordított, majd nemsokára azt is elhagyván haladt tovább a férfi hasa felé.

Mart hagyta érvényesülni. Kíváncsi volt, hogy mit tud a lány, hogy vajon csak a fantázia világában merész, vagy a valóságban is. Időnként felnyögve és sóhajtozva élvezte ki a kapottakat.

Következő fejezet

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés