8.

Igyekezett minél több nyomot hátrahagyni maga után, hogy sokáig emlékeztesse a férfit erre az éjszakára. Nem volt heves, és ezt eleinte hiányolta is önmagából, de aztán elfogadta, hogy lassan kóstolgatja Martot, kiélvezve minden pillanatot, ismerkedve az új érzésekkel, ízekkel...Elérte a csípő vonalát. Beleharapott a kiálló medencecsontba, majd a harapásait felváltották puha csókjai és a nyelve játéka, amint a bőrt érzékenyen érintve nyalt végig a nyelve hegyével.

Mart finoman a hajába túrt. A lány értett hozzá, hogy hogyan tüzelje fel. Érezte, hogy férfiassága igencsak készen áll a további kényeztetésekre.

Áttért az alhasára. Érzékeny terület, tudta jól. Ráérősen szórakozott itt, néhol forrón rálehelve a bőrre, vagy egy-egy incselkedő mozdulattal röviden érintette nyelvével. A fogai, közé csippentette az érzékeny bőrt, miközben vigyorogva nézett a férfire.

A férfi a kellemes érzésektől indíttatva a lány vörös hajába túrt, aztán finoman lejjebb kezdte irányítani őt. Addig vezette a lányt, amíg ajkai hozzá nem értek.

Végül megkegyelmezett áldozatának és kezelésbe vette duzzadó tagját. Érzékien ingerelte. Igyekezett megérinteni a férfit a benne égő tűzzel, ami lassan emésztette fel lényét.

Mart fejét hátravetve nyögött fel nem eresztve Capri tincseit. Ágyékát újabb hullámban öntötte el a vér. Kezdett megint ébredezni benne a vadság.

Elmerült a munkájában, minden figyelmét a férfire összpontosította, érzékeit ráhangolta. Érezni akarta a teste remegését, amint a feloldozásért kiállt, amint Martin visszafogja, könyörög neki, mert még egy érintés és vége. Ismerje csak meg a férfi ezt az arcát, igaz, kiismerni nem fogja tudni. Ahhoz egy éjszaka nem elég, hogy mindent megmutasson neki.

A férfi egyre hangosabban nyögött. Ujjaival néha erősebben markolt a tincsekbe, és mélyebbre kényszerítette magát a lány szájába. Kezdte elveszteni önkontrollját, ahogy érezte a lány ügyes fogásait magán.

Ekkor vetette be a fogait is, finoman végighúzva őket az érzékeny bőrön.

- Ahh... - nyögte elhalón és hangosan a másik. - Elég!

Hallotta a felkiáltást, de nem törődött vele. Továbbfolytatta a műveletet.

Martin érezte, hogy ha ezt nem fejezi be sürgősen... Erőteljesebben ragadta meg a lány haját, és szinte rántotta el magától. Felhúzta az ajkaihoz, és vadul kezdte csókolni.

Nem is tudott volna ellenkezni a férfi követelőző csókjaival szemben, de nem is akart.

Majdhogynem durván gyűrte maga alá a lányt, ahogy átfordult vele. Nyelvével mohón fedezte fel Capri szájának minden szegletét.

Kezével elkalandozott a férfi ágyéka felé. Tudja, hogy nagyon ingerelni fogja ez a mozdulat.

Lefogta a kezét, amint hozzáért kőkemény tagjához, és a válla mellett leszorította a párnára, hogy ne legyen útban, miközben erélyesen mozdult előre a csípője.

Hangosan felnyögött és lehunyta a szemét. Beleremegett a tudatba, hogy ki van fölötte. Hogy kit fogad magába. Hogy kivel játszott egész este. Szorosan karolta át jobb karjával, ujjai a férfi lapockájába mélyedtek, míg a bal keze még mindig neki volt szegezve az ágynak.

Martin beljebb nyomult, és nyögve szakadt ki belőle a megjegyzés: - Kicsit szűk vagy.

- Szerintem meg te nőttél nagyra - vágott vissza.

Mart elvigyorodott. - Lehet - jegyezte meg egy kicsit önelégülten, majd lendített egy erőteljest a csípőjén, hogy bennakadjon a lányban a levegő.

Sikeresen el is érte a célját a férfi. A lány néma sikolyra nyitotta a száját. Egy kicsit fájt neki a mozdulatsor.

A férfi egy kis gonosz mosollyal a szája szélén figyelte a reakcióját lenézve rá, miközben újra előre lendült.

Ösztönösen szorította meg a férfi csípőjét combjaival, jelezvén, hogy finomabbak is lehetnének a mozdulatai.

Martin engedett a kérésnek, és kicsit finomabban folytatta a lökéseket, de csak annyira, hogy a lánynak éppen nem fájt. Hírességgel akart lefeküdni? Hát akkor fogadja el, hogy nem mindenki olyan, mint amilyennek elképzelik.

- Most bizonyítani akarod a feljebbvalóságodat, vagy mi? - kérdezte két lökés közt, utalva az előbbi durva mozdulatokra.

A férfi mosolya kicsit szélesebb lett. - Nem egészen. De valamilyen szinten talán ez is benne van - folytatta mélyreható mozdulatait. - Inkább... ilyen kedvem van - vonta meg kicsit a vállát miközben a lány mellett támaszkodott. Csípőjével tett pár körzést.

- Aj, de jó nekem - mosolyodott el - Jól esik 'bántani' engem?

- Őszintén? - tárta még széjjelebb a lány lábait, hogy jobban hozzá férhessen.

- Őszintén.

A férfi előre hajolt szinte végighasalva a nőn, és a füléhez hajolt, ahogy belelehelte a választ: - Igen...

Válaszul kihasználta a lehetőséget és végigszántotta a férfi hátát.

Mart kellemesen megborzongott, majd a lány nyakába szuszogott, ahogy majdnem felnevetett.

Elhallgatott. Az érzékeire koncentrált, és azokra a mélyreható lökésekre, ahogy minden egyes mozdulattal egyre feljebb juttatják.

Mart még mindig a lány nyakába sóhajtozott, ahogy mozdulatai egyre gyorsultak. Egyelőre nem volt az a gyengéd szerető, akinek jó párszor elképzeltek a novellákban. Most vad volt. Valamiért ezt hozta ki belőle a lány. A tudat kellemesen borzongatva őt dolgozott benne, hogy tulajdonképpen most büntetendő dolgot tesz. Ettől még inkább élvezte tettét.

A lány örült neki, hogy végül is mást kapott az élettől, mint amire számított. És az egész hangulata...a tudat, hogy kivel teszi, és az, hogy a törvény ellen vétkeznek...ha kiderül Mart nagy bajba kerül. Nagyon nagyba. De mindketten tenni fognak róla, hogy ne derüljön ki. Mindkettejük érdeke. És megkapta Martin L Gore-t mindössze 17 évesen! Az sikerült neki, ami millióknak nem, ráadásul nem is akárhogyan!

A lány a jobb kezének ujjait finoman kezdte le-föl futtatni a férfi gerince mentén. Szinte alig ért a felülethez.

Mart lélegzete elakadt egy pillanatra, és lehunyta a szemét. Érezte, hogy hátán a bőr libabőrös lesz. Kicsit balra mozdította fejét, hogy a lány fülének tövére adhasson pár rövid puszit.

Reszketegen sóhajtott fel, ujjai elmerültek a szőke tincsekben a férfi tarkójánál és finoman kezdett játszani velük.

Martin mozdulatai önkénytelenül kezdtek finomodni az óvatos érintésektől. Gyengéden a fogai, közé csippentette a lány fülcimpáját, majd arra is adott egy csókot, hogy aztán újra visszatérjen a nyak oldalának puha bőrére. Nem vallotta volna be Caprinak sosem, hogy az ilyen simogatásoktól kenyérre tudták volna kenni.

Kiterjesztette kényeztető mozdulatait egész a férfi nyakának a végig. Leheletnyi érintéseket mért a felületre, vagy épp újra elmerült a szőke tincsekben. Kedvét lelte ezekben, a mozdulatokban.

Martin lassan egészen lenyugodott. Csípőjével érzékien kezdett mozogni. Folyamatosan jólesően sóhajtozott a lány nyakába. Kiélvezte a leheletnyi érintéseket, amik legalább olyan izgatóan hatottak rá, mint korábban a lány ajkai férfiasságán.

Érezte, hogy sikerült megzaboláznia a férfit. Elmosolyodott, majd egyik kezével finoman felemelte a rajtafekvő fejét és édes csókjaival árasztotta el. Nem tudott neki ellenállni, egyszerűen, muszáj volt megtennie.

Martin áthelyezve testsúlyát a lány feje mellett támaszkodott meg, hogy kényelmesen viszonozhassa gyengéd és felfedező csókjait. Lökései elnyújtottak, mégis szenvedélyesek lettek. Pár perc múlva kezdte csak kicsit gyorsítani a tempót, hogy mindkettejüket feljebb repítse. Néha el kellett válnia a lány szájától, hogy felzihálhasson.

Megőrült ettől az érzékiségtől! Érzékei szinte belefájdultak, folyton többet és többet akart behabzsolni a pillanatokból, amik oly gyorsan tűntek tova. Erre az estére egész életében emlékezni fog. Teste készségesen fogadta a gyorsabb mozdulatokat és segített rá.

A szőke zenész egyre többször nyögött fel nyakát kicsit feljebb feszítve. Tudta, hogy már nem sok kell neki. Közben azért visszahajolt párszor egy-egy csókért, de hamar újra megfeszült. Újabb szenvedélyes csípőkörzéseket ajándékozott a lánynak.

Egyre többször hallatta a hangját ő is. Szinte kín emésztette a belsejét. Ösztökélte a férfit, hogy gyorsítson egy kicsit.

Örömmel teljesítette a kérést már-már átcsúszva a képzeletbeli határon. Pár erőteljesebb lökés után azonban nem bírta tovább. Teste döntött helyette. Rekedten nyögött fel miután levegőért kapott.

A lány ujjai fájón mélyedtek a bőrébe a lapockájánál, ahogy ő is átadta magát ugyannak az érzésnek. Egy hangos nyögéssel engedett fel végül és hanyatlott az ágyra. Ujjai is ellazultak, de keze továbbra is a férfi két lapockája közt maradt. Érezte, a keze alatt Mart bőrének a nyirkosságát, ahogy zihált, ahogy áradt a hő a bőréből.

Testével, sőt egész lényével betakarta a lányt, ahogy szinte védelmezőn hanyatlott vissza rá. Újra a nyakába zihált. Érezte, hogy orrán egy izzadtságcsepp folydogál lassan végig.

A lány kinyitotta a szemeit, amik megcsillantak a sötétben.

A férfi pár perc múlva megmozdult, és kicsúszott belőle. Megpuszilta az arcát, majd az ajkát is. - Ügyes voltál... - mosolygott rá.

- Miért is? - kérdezett vissza halkan.

- Mert sikerült megszelídítened. Hogy legyezzem egy kicsit a hiúságodat, ez nem sok embernek szokott sikerülni - simított végig mutatóujjával a fehér arcon, ami most kipirult szeretkezésük miatt.

- Ah, de tehetséges vagyok - mosolyodott el, majd újra a férfire nézett.

- Megéred a pénzed, az már biztos... - hajolt újra a szájához.

A lány készségesen viszonozta Martin Gore csókjait.

A kora reggeli napfény kicsit haloványan sütött be a félig elhúzott vastag sötétítőfüggönyök között. Az ágyban ülő lány mellkasához fogva a takarót fürdette arcát lehunyt szemmel a fényben. Teste ugyan kicsit fáradt volt, és érezte, hogy tudna jó pár órát aludni, mégis csak ült ott éberen, és az elmúlt csodálatos éjszakán kezdett gondolkodni. Ajkán néha fel-felderengett egy kis mosoly, ahogy eszébe jutott, hogy miket műveltek Dave-vel miután behúzta az ajtón. Azért nem hitte volna, hogy ekkora az étvágya, bár belőle ezt is simán ki tudta volna nézni. Egy kicsit elpirult, ahogy eszébe jutott, hogy kisebb-nagyobb szüneteket beiktatva vagy ötször vagy hatszor szeretkeztek. Alsóajkát finoman beharapta, ahogy felvillant a kép, amint Dave szája egyszer eltűnt a combjai között visszaadva a kölcsönt. Teste még most is megborzongott a kellemes emléktől. Érezte, hogy mellbimbói megkeményednek az emlék intenzitásától. Nem hitte volna, hogy ez megtörténhet vele. Soha. És... mégis! Egyik ujját végigfuttatva a melleit elfedő takaró szegélye mellett merengett tovább. "Dave Gahan megdugott... úgy istenesen. Nem is egyszer! Ezt még mindig nem tudom elhinni!" - nyögött fel magában halkan. Ahogy eszébe jutottak azok az őrjítő csípőmozgásai, a lökései, a nyögéseinek a hangja... tudta, hogy mindig hiányozni fog neki a férfi, még ha ez csak egy éjszaka volt is. Sosem fogja elfelejteni, az már biztos! Nem tudta megállni, hogy jobb kezére támaszkodva ne fordítsa a mellette háton alvó énekes felé a fejét. Ajkán egy kis mosollyal figyelte, ahogy egyenletesen lélegzik. Sötét haja kicsit kócosan elállt, de ettől csak még szexibbnek tűnt Zsó számára. Nem tudott betelni a látványával.

Dave felmordult félálmában - Sophie? – mormogta.

A lány mosolya szélesebb lett. - Itt vagyok.

- Miért nem alszol?

- Mert az elmúlt éjszakát pörgetem végig magamban - nézett le rá még mindig testéhez fogva a takarót.

- Arra még ráérsz. Gyere, aludj velem kezdte kutatni kezeivel Zsó kezét, hogy magához húzhassa.

A lány küldött felé egy édes mosolyt, és megfogta a kezét. Készségesen húzódott közelebb.

A férfi szorosan magához húzta és megcirógatta a nő hátát. Hozzábújt, majd újra elaludt.

Zsó torkában dobogó szívvel simult bele az ölelésébe, és kellemes érzések töltötték el, mikor megérezte Dave testének melegét, és ujjainak finom érintéseit meztelen hátán. Egy nagyot sóhajtva fészkelődött még közelebb hozzá, majd újra lehunyta a szemét, hogy a férfi erős szívdobogását hallva aludjon vissza. Egyszerre volt izgatott és mérhetetlenül nyugodt.

Capri a gondolataiba mélyedt pár percre, ahogy megállt az ablak előtt. Az utolsó ruhadarabját is felvette. Visszanézett egy pillanatra a még mindig alvó férfire. Nem kímélték egymást az este. Főleg ő nem Martint. Ha felébred majd szépen végigmustrálhatja a testét, leltározva a sebeit. A lány elmosolyodott. Kitett magáért, legalábbis szerinte. Hogy aztán Martnak voltak-e keményebb éjszakái is, ezt nem tudta, de valahogy nem is igazán érdekelte. Nem tudta, hogy Zsó hol van, emiatt egy kicsit elveszetnek érezte magát. De majd ő is hazatalál. Sóhajtott egyet, majd felkapta a táskáját és megnézte, hogy minden benne van-e. A táska átment a vizsgán. Hanyagul a vállára dobta, majd megindult kifelé.

A férfi megmozdult. Felébredt a fiatal lány matatására. Látta, ahogy kifelé megy, de nem szólt utána, csak tekintetével figyelte őt. Tagadhatatlanul jó éjszakát tudhat a háta mögött. Arcán egy elégedett mosollyal ejtette vissza a fejét a párnára, és nyújtózott egy nagyot.

Épp az ajtót nyitotta ki, mikor hallotta a férfi mozgolódását. Nem nézett hátra, csupán a szeme sarkából figyelte, majd kilépett az ajtón és becsukta azt. Elsétált a liftig, aminek tükrében megpróbálta valamennyire elfogadhatónak feltűntetni magát, majd kilépett az előcsarnokba, onnan pedig az utcára, hogy elinduljon haza.

Martin pár óra múlva sikeresen összeszedte magát, bár a zuhany a kisebb-nagyobb sebei miatt nem volt túl kellemes, de mindenképp felfrissítette elcsigázott tagjait. A kis vörös eléggé elhasználta az éjszaka folyamán. Borotválkozás közben szemügyre vette sérüléseit. Mikor már felöltözve állt a tükör előtt, egy kis fintorral nyugtázta, hogy nyakán látszik egy-két szívásnyom. Karjai viszonylag épségben megúszták, de arra úgyis felvett egy vékony kabátot. Hátsó farmerzsebébe csúsztatta tárcáját, miután megnézte, hogy ki tudja-e fizetni Dave-et. Egy féloldalas kis vigyorral a képén lépett ki a szobájából, hogy átmenjen a másik szárnyban lakó énekeshez.

Amint odaért, előre vigyorogva kopogott be.

- Gyere - szólt ki az énekes.

- Hát öregem, nem volt semmi a kis vörös! Egész éjjel nyúzott - lépett be vigyorogva már szintén felöltözött társára pillantva.

- Látom - vigyorgott rá Gahan. Tekintete elidőzött a férfi nyakán.

- Na igen - nevetett fel. - Apropó. Nyertél. Gratulálok! Itt a 100 dolcsi - nyúlt a tárcájáért. - Kedvelem az ilyesfajta fogadásokat.

A férfi elvigyorodott - Mikor tanulod meg barátom, hogy velem szemben nem nyerhetsz? - kérdezte kajánul vigyorogva, miközben elvette Marttól a pénzt. - Nos, olyan könnyű dolgod volt, mint jósoltam?

- Kicsit kérette magát, de leszereltem az ellenállását - vonta meg a vállát egy kicsit nagyképű vigyort villantva rá.

- Ah, nah persze... - nevetett fel - Akkor reális voltam, hogy nem emeltem meg az általad fizetendő pénznek a mennyiségét.

- Na igen, de itt a bizonyíték, kérlek szépen! - mutatott a nyakára, majd egy pillanatra fel is húzta a pólóját láthatóvá téve a hasán végigfutó piros csíkokat, és fognyomokat. - És neked hogy telt az éjszakád? - kacsintott. - Milyen volt a kicsike?

- Durva - nyugtázta Dave társa sérüléseit - Nos, egész pontosan tőle is megkérdezheted.

- Szia Martin - köszöntötte hidegen villogó szemekkel, a vállával a fürdőszoba ajtófélfájának támaszkodó indulásra kész lány összefonva karjait maga előtt. Odabentről hallott mindent, és tudta, hogy ezzel Dave is tisztában van. - Talán sajnálod, hogy nem kóstolhattál meg engem is? - kérdezte viszonylag nyugodtan, de hangja mögött egyértelműen érezni lehetett a visszafojtott dühöt. Tekintete egy pillanatra Dave-re is rávillant.

- Ő választotta a barátnődet - vonta meg a vállát Dave - És azt hiszen, hogy nem is bánja - vigyorodott el - Vagy tévedek? - kérdezte társát.

- Nem. Egyáltalán nem - mosolyodott el a kezdeti pillanatnyi zavar után, mikor meglátta a fiatal lányt.

- Hát... gratulálok fiúk ehhez a szép fogadáshoz... Igazán büszkék lehettek magatokra! - húzta el gúnyosan a száját, majd Dave-hez sétált. - Mindazonáltal, hogy gusztustalan, amit műveltetek, ezt az éjszakát sosem fogom elfelejteni - küldött felé egy műmosolyt, majd szájon csókolta.

- Ugyan, Sophie ne kapd fel a vizet. Nem ellenetek irányult - védekezett a férfi.

- Áh, egyáltalán nem. Ezek amolyan férfi-dolgok, igaz? Egymás ugratása vagy próbára tétele. Igazatok van, végül is mi csak érzés nélküli bábok vagyunk, ha úgy jobban tetszik, használati tárgyak, akikre nem kell túlzott figyelmet fordítani, úgyis csak a győzelem a lényeg - emelte meg egyik szemöldökét, és újra közelebb lépett a férfihoz. Egészen közelről nézett a barnás-zöld tekintetbe.

- Mi van?

- Oh, igazán semmi, csak tudod... - csúsztatta be a kezét abba a farmerzsebbe, amelyikben a pénz eltűnt - Ezeket, az eszközöket úgy emlékszem, hogy szokás megfizetni... - mutatta fel az összehajtott 100 dollárt két ujja közé fogva, majd egy aprót lökve a férfi mellkasán fordult meg, és indult kifelé. Mart mellett elhaladva csak egy fagyos pillantást küldött felé, miközben ujjbegyei végigfutottak kabátja ujján egy pillanatra, majd folytatta útját az ajtó felé. Martin meglepetten nézett utána.

- Hééé... – ocsúdott fel Dave.

- Mi az, valami nem tetszik, Mr. Pénzeszsák Gahan? - fordult vissza félig, csípőjére téve bal kezét.

- Nos, ha jobban belegondolok, akkor leszek nagylelkű veled szemben. És tudod mit? Állom Martot is - mondta, majd egy újabb százast nyújtott a lány felé.

- Nem, erre igazán nincs szükség! Elvégre nem venném a szívemre, ha később hiányolnátok azt a plusz pénzt, amiért túlértékeltetek minket. Költsétek csak a következő áldozatokra, nekünk elég lesz ez itt - mutatta újra fel a 100-ast, látszólag nemtörődöm stílusban, de belül fortyogott benne a düh. Folytatta útját az ajtóhoz, majd a kilincsre téve a kezét elfordította azt.

Dave Martra nézett.

A lány miközben kilépett, még a válla fölött hátra vetette: - Arrogáns pöcsök! - majd határozottan behúzta maga után az ajtót, és a visszafojtott dühtől fűtve sietett minél messzebbre tőlük.

Gahan Martinra nézett. Kicsit meglepte Zsó kirohanása, de nem tiport a lelkébe.

- Ejha. Céltudatos a kicsike... - jegyezte meg a szobában maradt szőke férfi - Az ágyban is ilyen volt? - nézett társára.

- Nem, te kaptad a vadabbat. Míg neked a jelek szerint elég fájdalmas éjszakád lehetett, addig nekem érzéki.

- A fájdalmast én is kiegészíteném az érzéki jelzővel. Egyszerre volt mindkettő. Tudnak ezek a magyar lányok - simított végig saját alsóajkán, majd ő is az ajtó felé indult. - Na, menjünk, lassan indulnunk kell a reptérre. Szedd össze a cuccaid!

- Fantáziadúsak, az biztos - értett egyet, majd pakolni kezdett.

Következő fejezet

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés