Sea of Sin
Sea Of Sin

 
Kapcsolatok / Contacts
 
Useless-girl
 
Slipknot (ENG)
 
Trivium (ENG)
 
Adam Lambert
 
30 Seconds To Mars (ENG)
 
PLACEBO (ENG)
 
DM Fanfictions (ENG)
 
Thor (ENG)
 
Bi/Lesbian/Gay stories (ENG)
 
Useless-girl - Strange Affection
Useless-girl - Strange Affection : 2. Fejezet

2. Fejezet

  2007.06.30. 11:54


 

2. Fejezet
 
(Megjegyzés: Ajánlott szám: Deathstars: The Greatest Fight On Earth)
 
„Let us cease the love, the cloth, and the blood
Come here, now come here
Let me smell your fear
cry here, now cry here
Let me joy your tear…”
     
     
      Úgy éreztem magam, mint egy rakás szerencsétlenség mikor felébredtem. Az agyamat rögtön megrohamozták a történtek, mire csukott szemmel felsóhajtottam. Pár percig még meditáltam magamban, és próbáltam egy kis erőt gyűjteni, aztán szétnéztem a szobában. Egyedül voltam. Óvatosan felültem, és az éjjeli szekrényen halványan foszforeszkáló órára nézve megállapítottam, hogy délután öt múlt. A magamban feltett kérdésre, hogy „Dave vajon azóta sem jött volna vissza?”, az ágy mellett álló tálaló kocsi adott választ, amin némi étel mellett egy összehajtogatott papírdarab tudatta, hogy egyek nyugodtan, ha felébredtem, neki még egy kis elintéznivalója akadt, de napnyugta előtt feltétlen visszaér.
      „Remek, addig van másfél órám rendbe szedni magam... Nem is tudtam, hogy ilyen jó írásképe van” – jegyeztem meg magamban elmosolyodva. Tetszett az írása. A hülye szentimentális fejemmel be is csúsztattam a papírt a fekete oldaltáskámba, majd óvatosan letoltam a köntöst sérült vállamról, és levettem róla az átmelegedett borogatást. Valamivel jobb állapotban volt, bár elég csúnya véraláfutások és zúzódások voltak rajta. „Remek. Ez irtó szexi. De legalább megmaradt a karom.”
      Miután megkajáltam, kóválygó fejjel a fürdő felé vettem utamat néhány tiszta ruhadarabbal. Éreztem, hogy lázas lehettem. Izmaim pedig fáradtan és petyhüdten hagyták, hogy a zuhany alá álljak miután levettem a nyakamról is a kötést. Már nem játszottak olyan égővörös színben a karcolások, a régebbi harapásom pedig szerencsére már sárgás árnyalatúra váltott, ami azt jelentette, hogy hamarosan eltűnik. Nagyot sóhajtva bújtam ki a fehérneműmből és szemrevételeztem a zúzódásokat a testem különböző pontjain.
- Hát ezekkel sem nyernék szépségversenyt – jegyeztem meg halkan, majd hagytam, hogy a víz végigfusson a testemen.
      A nyakamnál csípett, de nem érdekelt. Alaposan lecsutakoltam magam, majd szárazra dörgöltem testemet kilépve a kabinból. Gyorsan felvetem a tiszta fehérneműm, és a köntösöm, majd kikeféltem a hajam, amit előzőleg alaposan megmostam. Mire kiléptem a fürdőből a köntösöm zsebébe csúsztatott késsel, amit az éjjeliszekrényben találtam meg, már kezdett alkonyodni. Egy pillanatra megtorpantam, de rögtön folytattam utamat a cuccaim felé, mikor felismertem Dave-et, aki az ablakon kifelé bámulva állt.
- Készülj össze, tovább kell állnunk biztonságosabb helyre.
- Én is örülök, hogy látlak – jegyeztem meg kicsit harapósan, mire felém fordította fejét. A fekete napszemüveg miatt nem láttam a tekintetét. Ez zavart.
- Nézd, ha túl akarod élni, akkor hallgatnod kell rám…
- Figyelj, Dave, én nem kértem, hogy segíts nekem, szóval ha problémát okozok neked, akkor inkább… - vágtam a szavába, de ő sem engedte befejeznem.
- Nem venném a szívemre, ha most elengednélek, és reggelre már hulla lennél vagy élőhalott.
- Aha persze, a jó szíved vezérel, mi? Ezt nem veszem be, David.
- Ugyan miért nem? Azt mondod, hazudok neked?
- Nem, csak hogy nem játszol tiszta lapokkal. Mi folyik itt?
- Nem tudom, mire gondolsz – fordult vissza az utca felé.
- Nem hiszek neked – hajoltam le a fekete nadrágomért és egy vékony kávébarna pulcsiért, de felszisszentem, ahogy bemozdult a vállam.
- Szíved joga.
„Tudom, hogy valamiben sántikál. Nem hiszem el, hogy nincs valami hátsó szándéka.”
      Hátat fordítottam neki, és egyelőre elnapoltam a dolgot, s megpróbáltam az öltözésre koncentrálni, ami jelen körülmények között nem volt olyan egyszerű. A köntöst még sikerült gond nélkül levennem. Oldalra pillantva láttam, hogy az ablak üvegén keresztül néz. Hiába volt rajta a napszemüvege, a felerősödött zöld izzás átlátszott rajta. Nem szívesen fordítottam hátat egy vámpírnak, még akkor sem, ha Dave Gahan az a valaki. Vagy főleg azért nem?
      A nadrágot viszonylag hamar felszenvedtem magamra, de a pulcsival sehogy sem boldogultam, mert nem tudtam túl magasra emelni fájós vállam miatt a jobb karomat. Öt perces kínlódás után nagyot sóhajtottam, és Dave felé fordultam.
- Ha már úgyis majd kiesik a szemed, igazán segíthetnél – vetettem oda, mire átfutott az arcán egy féloldalas mosoly.
- No lám, mégiscsak a segítségemre szorulsz? – lépett oda elém, és szemérmetlenül végigmért.
- Ó fogd be, és csináld!
- Mit is csináljak? – izzott fel a zöld fény a szemüveg mögött.
- Először is ezt leveszem – nyúltam a napszemüveg felé, de megfogta a csuklómat. Hideg volt a keze.
- Mi az Dave? Félsz, hogy elveszem a tekintetedben? – hajoltam közelebb. Fogása erősödött a csuklómon, de nem válaszolt. – Aha, ma még nem ettél, igaz?
- Ne gúnyolódj, mert megjárhatod – suttogta mély hangján, amitől kirázott a hideg.
- Ezt vegyem fenyegetésnek? – tettem a másik kezemet az engem fogó karjára, és óvatosan fejtegetni kezdtem a csuklómról az ujjait nem törődve a pici nyilalló fájdalommal minden egyes mozdulatomnál.
- Nem feltétlen – eresztett el, és hagyta, hogy levegyem a napszemüvegét. Élénkzölden izzó szemeibe néztem. A pillantása olyan volt, mint egy fekete párducé, aki a rácsok mögött járja nyugtalan köreit arra várva, hogy kiengedjék. Tompán felnyögtem, mikor a derekamnál fogva magához rántott, és szikár testének ütődtem. A tekintete szinte világított a lemenő nap fényében. Éreztem, hogy a szívem a torkomban kezd dobogni. A szája előremozdult egy kicsit, de én hátrébb próbáltam hajolni.
- Dave… inkább csak segíts felvenni a pulcsimat, aztán menjünk! – kértem, de nem voltam biztos benne, hogy meghallotta. Újra előrehajolt egész közel a számhoz, majd a levegőben fejével tett egy kört a mellkasomon és a nyakamon keresztül, de nem ért a bőrömhöz, csak reszketegen beszívta a levegőt. Éreztem, hogy felágaskodik bennem a félelem, hiába állt előttem gyerekkorom idolja. Ahogy megérezte félelmemet, valami morgásféle tört fel a torkából, és orrát a nyakamhoz közelítette. Próbáltam kitérni előle hátrébb hajolva, kezeimet a mellkasára téve, hogy visszafele toljam, de erősen fogott. Kapkodva kezdtem venni a levegőt. Egész finoman húzta végig a nyakamon kiszáradt alsóajkát nem törődve az orrát csiklandozó vizes hajammal. Úgy tűnt, az illatomban fürdik. Puhán csókolni kezdte a nyakamat közel a harapásnyomaimhoz. Megborzongtam, de már nem csak a félelemtől. Visszafojtottam egy sóhajt mikor a derekamat tartó kezei közül az egyik a fenekemre csúszott és belemarkolva még közelebb húzott magához, hogy az ágyékunk összeérjen. A csókok a nyakamon határozottabbakká váltak. Éreztem, hogy néha a nyelve is előbukkant egy-egy pillanatra.
- Dave… kérlek, hagyd abba! – nyöszörögtem megfeszítve karjaimat hideg mellkasán, ami miatt egy fájdalmas nyögés szakadt ki belőlem. Úgy tűnt, meg sem hall engem. Karjaival egyre erősebben szorított magához, a leheletét pedig a fülem közelében éreztem, amitől újabb hullámban öntötte el bőrömet a borzongás. Most már harapdálta a bőrömet és a halk morgás is tisztábbá vált. – Dave! Ne csináld! Eressz el! – szóltam rá erélyesen, és ép kezemmel megragadtam az állát, s megpróbáltam elfordítani az arcát, de elkapta a kezem és a hátam mögé szorította. Felkiáltottam, és próbáltam szabadulni szorításából. Rám morgott. Éreztem a bőrömön, hogy megnőttek a szemfogai, és szúrásra készen nyomódnak a nyakamhoz az ütőér közelében. Most már pánikolni kezdtem, fájós karommal tartottam ellent, és ökölbe szorított kezemmel ütögettem a mellkasát. – Kérlek, hagyd abba! Engedj el… Kérlek… - kiáltottam sírástól kásás hangon. Éreztem, hogy tehetetlenségemben folyni kezdtek a könnyeim. Hiába hajoltam el oldalra, ő követte a nyakamat. – Dave! Dave! – suttogtam könnyezve, felkészülve a harapásra, de mikor az egyik könnycseppem az arcára hullott, mintha álomból ébredt volna, reszketegen felsóhajtott, és valamelyest engedett a szorításon. Miután pár pillanatig mélyeket lelegezve a vállamnak támasztotta a homlokát, elengedett, és pár lépésnyire elhúzódott. A tekintete olyan zölden izzott az egyre sötétebb szobában, ahogy még sosem láttam.
      Hátrébb húzódott egész az ablakig, és mélyeket lélegzett, hogy felülkerekedjen vágyain. Én a számra tettem ép kezemet, és lerogytam az ágyra. Próbáltam visszafogni zihálásomat, és gyorsan letöröltem a könnyeimet. Ő kinézett az utcára, és lassan ugyanezt tette az arcára hullt könnycseppemmel, amit elmorzsolt ujjai között, majd lehunyt szemmel lehajtotta a fejét.
- Ne haragudj. Elvesztettem a hatalmat a Fenevad fölött. Egyébként nem szokásom – mondta halkan, immár nyugodt hangon. – Bocsáss meg, hogy megijesztettelek, de az illatod… - akadt meg.
      Nem válaszoltam. Épp azon voltam, hogy lenyugodjak. Mélyeket lélegeztem miközben őt figyeltem. Rám pillantott egy kicsit fájdalmas, de merev arccal. A fény a szemében kezdett elhalványulni.
- Éhes vagy. Érthető – szólaltam meg rekedten, és inkább összepakoltam a cuccaimat és belebújtam a csizmáimba visszacsúsztatva a kést a tokjába, csak hogy csináljak valamit.
- Nem, nem az – jegyezte meg halkan inkább magának. Ezt nem értettem, de nem tettem szóvá, mint ahogy a furcsán szomorkás halvány mosolyát sem, ahogy azokat az ujjait nézte, amikkel a könnyemet morzsolta el.
      Egy perc múlva újra ránéztem miután összegumiztam félig megszáradt félhosszú hajamat, amiből pár rövidebb tincs megint kicsúszott, de nem érdekelt. El akartam innen tűnni.
- Dave – szólítottam meg óvatosan, miután félig felvettem a pulcsimat -, tényleg kéne a segítséged.
Bizonytalanul indult meg felém. – Biztos, hogy újra a közeledbe akarsz engedni?
- Ha haladni akarunk, akkor kénytelen leszek, mint ahogy megbíznom is muszáj benned.
      Ezen elmosolyodott és óvatosan, alig érve a bőrömhöz segített belebújnom a sérült kezemmel is a ruhába.
- Siker. Köszi – néztem rá miután eligazgattam a pulcsit. Csak biccentett és hagyta, hogy a táskámért nyúljak, amit az ép vállamon át is vetettem. Épp mondani akartam, hogy felőlem mehetünk, mikor türelmetlenül megragadt a könyökömnél fogva, és az ablak közelébe húzott, hogy végigjárathassa a tekintetét odakint. – Hé, most meg mi van? – kérdeztem halkan felcsattanva.
- Társaságot kapunk. Most léptek ki a liftből.
- Honnan tudod? – Szemrehányón rám pillantott egész halványan izzó tekintetével. – Jó, jó, ne mondj semmit. Mit tervezel? Hogy szökünk meg?
- Ugrunk – jelentette ki olyan természetességgel, mintha az emberek hobbija lenne négy emelet magasból csak úgy kiugrálni.
- Mi? – tátottam el a számat.
- Csukd be a szád. Nem mondták még, hogy ilyenkor elég hülye fejet vágsz? – ugratott, mire rácsaptam a karjára, ami valószínűleg nekem jobban fájt, mint neki, mert majdnem olyan volt, mintha valamilyen finomabb fába ütöttem volna. – Ha abbahagytad a testi fenyítésemet, akkor talán menjünk – nyitotta ki az ablakot.
- És mégis hogy képzelted? Szépen kiugrunk és elsétálunk? Dave, ebbe belehalunk. Legalábbis én biztosan.
- Ne sírj már annyit, inkább mássz a hátamra és kapaszkodj a nyakamba. Most kell indulnunk.
      Engedelmeskedtem, mivel halk lépéseket hallottam odakint a folyosón. Egy perc múlva összeszorított szemekkel kapaszkodtam Dave-be olyan erősen, ahogyan csak tudtam, nem törődve a fájdalommal. Éreztem, ahogy a hűvös esti szél a hajamba kap, de nem mertem kinyitni a szemem. Ha belehalok, nem akarom látni a betont, amin szét fogunk kenődni. De ahelyett, hogy piros vértócsát hagytunk volna magunk mögött, éreztem, hogy Dave futni kezd velem a hátán.
- Most már kinyithatod a szemed. Nem haltunk meg. Legalábbis te még nem.
      Meglepetten nézem föl és azt láttam, hogy az emberek, az autók és az utcák elmosódottan süvítenek el mellettünk az elképesztő sebességnél, amit Dave diktált.
- Szóval ezért van annyi energiád a koncerteken még most is… - jegyeztem meg halkan, mire röviden felnevetett, de még egy jó darabig nem lassított, aztán az 53. utca környékén hirtelen megállt és megtámaszkodott a falon. Gyorsan leszálltam a hátáról, és megfogtam a karját, hogy támaszt nyújtsak neki, de eltolta a kezemet.
- Ne érj most hozzám! Sokat kivett ez a tempó belőlem. Ennem kell, de téged nem akarlak bántani – nézett rám.
      Kényszerítettem magamat, hogy ne lépjek hátra egyet. Az arca ijesztően beesett és megnyúlt, a szemei pedig hidegen villantak fel. Hirtelen húzott be egy kapualjba. Először azt hittem, hogy mégis engem akar kajaként hasznosítani, de nem rám figyelt, hanem a most már általam is hallott cipősarkak kopogására.
- Dave, ne… - kezdtem volna, de egy jéghideg pillantással elhallgattatott.
- Maradj itt, és fordulj el, ha nem bírod nézni!
- De… - nyögtem, de ekkor már egyedül voltam.
      A falhoz lapulva lestem őket. Hamar odaért a nőhöz, és valamit mondott neki, mire az elmosolyodott, de a következő pillanatban már kiürült a tekintete. Feltehetőleg Dave megbabonázta, majd hagyta magát egy sötétebb szakaszra vezetni, ahol Dave leültette egy padra, és a nyakához hajolt. Meglepődtem, mert a képzelthez képest kíméletesen ivott belőle, és óvatosan elfektette a padon miután párszor végignyalt a nyakán, hogy ne maradjon nyoma a harapásnak. Megtörölte a száját, lenyalta a fogait, majd elindult vissza hozzám. Földbe gyökerezett lábbal figyeltem kecses járását, és pirospozsgás színét. De ami a legfurcsább volt, hogy nem botránkoztam meg! Természetesnek vettem, mint ahogy azt is, ahogy én is eszek ételt, ha muszáj.
- Na, kellőképpen kiábrándultál belőlem, Elizabeth?
- Csak Liz, vagy Lizzy.
- Akkor Liz – rándult egy kis mosolyra a szája, de nem látszottak ki a fogai.
- Egyébként a legnagyobb megdöbbenésemre nem. Össze vagyok zavarodva.
- Ne törődj vele. Ez is csak egy szükséglet.
- Mi?
- Semmi, lényegtelen. Mehetünk?
- Igen – kapaszkodtam vissza a hátára, és magamban ezt a kérdést is elnapoltam.

Még nincs hozzászólás.
 
Bejelentkezés / Sign in
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
VENDÉGKÖNYV / GUESTBOOK

 
Slipknot (HUN)
 
Adam Lambert (HUN)
 
Placebo (HUN)
 
30 Seconds To Mars (HUN)
 
DM Fanfictions (HUN)
 
Harry Potter folytatásos (HUN)
 
Harry Potter novellák (HUN)
 
Bi/Lesbian/Gay történetek (HUN)
 

too young and innocent | an aegyo queen | twice | neo culture technology    *****    LÉGY A MAGAD ASZTROLÓGUSA! Regisztrálj oldalamra és én segítelek elsajátítani az asztrológia tudományát!    *****    Tanuld nálam az asztrológiát teljesen ingyen, vagy kérj részletes asztrológiai elemzést „BECSÜLET KASSZÁS” alapon!    *****    Új lovas szerepjáték! * Új lovas szerepjáték! * Lépj be a lovak csodálatos világába! Nevelj te is nálunk!    *****    Születési horoszkóp,3 év elõrejelzés,párkapcsolati elemzés ingyenes konzultáció,tájékoztatás az oldalon! kattints ide!!!    *****    Bûbájos Boszorkák - Charmed - Hírek - Extrák - Érdekességek - Charmed - Bûbájos boszorkák - Sok - sok infó - Charmed -    *****    Pénzkeresés az Interneten! Csak is kipróbáld, tesztelt módszerekkel, melyek tényleg fizetnek!    *****    Légy te is Farmasi tanácsadó! Kötetlen munka, befektetés nékül, minõségi termékek, jó kereseti lehetõség!    *****    Sztárok/Bulvár: Tudj meg friss pletykákat, híreket. Katt!    *****    Outsider - Gay - Creative - Rebel - Tolerant - Furry - Brony - Hipster - Gamer - Otherkin - Geek - Autistic    *****    Xtina Hungary - Minden, ami Christina Aguilera!    *****    Légy Te is AVON tanácsadó *** Nyereményjátékok *** Kereseti lehetõség *** Vásárolj kedvezményesen AVON termékeket!    *****    Nyerj ajándékszettet! Töltsd ki a kérdõívet és nyerj! *** Nyerj ajándékszettet! Töltsd ki a kérdõívet és nyerj!    *****    Jófogás Játékvásár - Jófogás Játékvásár - Jófogás Játékvásár - Jófogás Játékvásár     *****    FRPG ● FANTASY SZEREPJÁTÉK ●「ΒΛSMΛIW」 ● FANTASY SZEREPJÁTÉK ● EGY SZIGET + 24 MÁGUS ● FANTASY SZEREPJÁT&Eacut    *****    Itt megtalálhatod a legfrissebb híreket, cikkeket, képeket a Golden Globe- és Oscar-díjas színésznõrõl! Katt!    *****    Furry Fandom - Antropomorf Állatok - Furry Fandom - Antropomorf Állatok - Furry Fandom - Antropomorf Állatok    *****    Légy Te is AVON tanácsadó *** AVON termékek *** Kereseti lehetõség *** Értékesítõ kollégákat keresek *** sminkek    *****    Esküvõi meghívók! Mindegyik kézzel készült, egyedi. Gyere, nézd meg az oldalamat.    *****    A legfrissebb Anime hírek , mindennap anime ajánló , mondocon képek , és hírek. Csatlakozz közösségünkhöz!