Sea of Sin
Sea of Sin

 
Kapcsolatok / Contacts
 
Useless-girl
 
Slipknot (ENG)
 
Trivium (ENG)
 
SepticFlesh (ENG)
 
Behemoth (ENG)
 
Adam Lambert (ENG)
 
Teen Wolf / Sterek (ENG)
 
Marvel Cinematic Universe (ENG)
 
30 Seconds To Mars (ENG)
 
PLACEBO (ENG)
 
DM Fanfictions (ENG)
 
Bi/Lesbian/Gay stories (ENG)
 
WrongSideOfTown - The Sweetest Perfection
WrongSideOfTown - The Sweetest Perfection : 31. Fejezet

31. Fejezet

  2007.08.18. 19:21


 

31.

 

- Hihetetlen, hogy mennyi energiátok van. Mi van Mart? Nem elég neked a színpad? - kérdezte Dave és jót nevetett válaszolni képtelen társán.

- Dave... te sem… panaszkodhatsz.... - ziháltam. Martin még mindig bennem volt, én még mindig lüktettem.
A szőkeség csak helyeslően felmordult. Valahogy sikerült hátrafordítanom a fejem.
- Köszönöm Marty... - suttogtam közel a szájához.
- Ugyan, csak kérned kell, cica... - azzal gyengéden megcsókolt.
Miután elváltak ajkaink, elmosolyodtam, és visszafordítottam a fejem Dave felé, aki hason fekve még mindig minket figyelt.
- És eljuttattad azt a lányt is a csúcsra? - kérdeztem elmosolyodva, visszatérve a félbeszakadt beszélgetésünkhöz az első éjszakájáról.
Belenevetett a nyakamba. Dave értetlenül nézett.

- Szinte sírt - mondta egy önelégült vigyor kíséretében. Roppant büszke volt magára. Dave értetlen arcát látva felnevettem.

- Elárulnátok, hogy miről beszéltek? - kérdezte szemöldökét ráncolva.
- Lemaradtál a beszélgetésünk elejéről - nevettem fel.
- Milyen beszélgetés?
- Martin első szexuális élményéről...
- Zsebhoki? - nyögte be, mire én vagy egy percig dőltem a röhögéstől mielőtt válaszolhattam volna.
- Nem, nem az. Az első nővel töltött éjszakájáról - töröltem le egy könnycseppet, miközben Mart méltatlanul mormogott a hátamba.
- Jah, az a kreol csaj még Basildonban? Mindenkit ezzel szédít...

- Ah, hogy ez köztetek versenyszerűen ment? Én is erre a sorsra fogok jutni?
- Cica, férfiak vagyunk - mosolyodott el Dave - De veled nem dicsekszünk, mert a végén még el találnak lopni tőlünk. Te a mi titkunk vagy.
Elmosolyodtam. Éreztem, amint Martin finoman kicsúszik belőlem. Mindezt egy sóhajjal vettem tudomásul. A szőke a lapockáim közé csókolt, majd a fülembe súgta, hogy szeret. Mosolyogva sandítottam rá.

Nagyot nyújtóztam a hátamra fordulva és elégedetten dorombolva egyet. Láttam, ahogy Dave az így láthatóvá váló bordáimat nézte egy kis szomorú szikrával a szemében. Az egész csak egy pillanatig tartott, de inkább nem vettem tudomást róla. Majd visszahízok.
- Hmmmm... Mi a program mára? Mikor lesz koncert? Mikor énekelhetek? Vagy énekelhetek még egyáltalán?

- Miért ne énekelhetnél? - kérdezte Dave - Anton a legutóbbi koncertet akarta kiadatni DVD-n, de nem voltunk hajlandók belemenni. Azt akartuk, hogy rajta légy a felvételen. Úgyhogy muszáj énekelned.

- Nahát! Tényleg? - néztem előbb rá, majd Martinra, aki csak bólogatott - Ez kedves tőletek.
- Dave, akkor majd fel kell készítened magad, ha kiválasztottuk azt a soron következő koncertet, ahol nagyobb bulit akarsz csinálni, mint Koppenhágában.
- Igen tudom, ez volt az alku Antonnal. Ha nem csinálunk jobb bulit annál, akkor azt adjuk ki DVD-n - tette hozzá mikor látta kérdő tekintetem.
- Ti veszekedtetek Antonnal miattam, mikor a kórházban... feküdtem?
- Inkább Dave veszekedett vele - mondta Martin - De mindenképp rajta szeretnénk látni téged a hivatalos kiadványon is - mosolyodott el.
- Valami európai fellépés kéne - morfondírozott Dave - Az amerikai piacot már rég elvesztettük. A bázis még mindig Európa.
- Másfél hét múlva megyünk vissza úgyis - jegyezte meg Mart.
Én csöndben hallgattam a beszélgetésüket átfordulva a hasamra.
- Jól van, akkor ezt még kigondolom. A napokban kiválasztom a helyszínt, aztán szólok Antonnak, hogy készüljenek majd.

Mart csak bólintott, majd lassan felült. Én ugyanígy tettem.
- És most? - kérdeztem a srácoktól.
- Hát, én azt hiszem... hogy... úszok egyet - világosodott meg Mart.

- Én meg zuhanyozok - biccentettem.
- Én meg eszem valamit - kacsintott Dave.
Na erre az össznépi megvilágosodásra mindhárman felnevettünk, és ki-ki ment a maga dolgára. Martin lement úszni, én megszálltam a fürdőt, Dave meg rendelt a szobaszerviztől.
Mire végeztem és kiléptem egy bolyhos köntösben a fürdőből, már alsógatyában falatozgatott az ágy közepén ülve, miközben a csatornák között kapcsolgatott.
- Betársulhatok? - kérdeztem - Kicsit éhes vagyok.
- Az jó, ha éhes vagy! Gyere csak! - paskolta meg maga mellett a lepedőt - Gyorsan vissza kell hizlalnunk, cica - jegyezte meg, és közelebb tolta hozzám a tálcát, ami tele volt mindenféle jóval, de valahogy még mindig hiányzott az étvágyam.
- Na tessék! Nem szereted a sovány nőket? Ilyet! - jegyeztem meg, és elvettem egy banánt, majd azt kezdtem majszolgatni.
- Nem, nem szeretem a csontokat ölelni - kacsintott, de megakadt a szeme rajtam, ahogy gyanútlanul eszegettem a szóban forgó gyümölcsöt. Mit sem sejtve néztem vissza rá.
- Mi van?
- Semmi, semmi - vigyorodott el, majd harapott egyet a szendvicséből.
- Dave, kérdezhetek valamit?
- Persze.
- Lehet, hogy kényesen érint, de... neked akkor... annak idején nem volt olyan az elvonó után, hogy nehezen álltál vissza a kajára?

- Aha, eléggé - felelte szűkszavúan és nem is óhajtott többet szót ejteni a témáról. Egykedvűen koncentrált az ételére. Nem szólaltam meg többször.

Csöndben költöttük el a reggelit, majd miután felöltöztem, átmentem a szobámba bevenni a bogyóimat. Visszafele a folyosón találkoztam Andyvel, aki mosolyogva üdvözölt, és még egy öleléstől sem rettent vissza.
- Szerinted belefér a programba, hogy elmenjek egyet sétálni a környéken, meg benézzek pár boltba? - kérdeztem mosolyogva.
- Persze, csak dél után kell elkezdeni a készülődést, most meg még csak kilenc múlt - nézett az órájára.
- Remek. Akkor megmondanád Dave-éknek, ha keresnének, hogy elmentem kiszellőztetni a fejem?
- Hogyne. De aztán ne csatangolj messzire! - kacsintott.
- Nyugi, nem tévedek el - indultam tovább.
- Mia!
- Igen? - fordultam vissza kérdőn.
- Jó újra egészségesen látni - jegyezte meg.
- Köszi. Téged is jó látni - mosolyogtam rá, majd mint a macskáknál gyakran szokás, elindultam magányos felfedezőutamra.

 

Jókedvűen léptem ki az utcára és fedeztem fel a környéket. Jó volt végre kimozdulni. Az egészben az volt a legjobb, hogy szabadon jöhettem-mehettem, senki nem loholt a nyomomban, nem úgy, mint Dave-ék esetében. Ha együtt mentünk valahova, mindig hatalmas óvintézkedéseket kellett tennünk, hogy ne derüljön ki a kilétem. Hálát adtam az égnek, hogy nem vagyok sztár, mégis Marték közelében lehetek.

Csöndesen nézelődtem zsebre vágva a kezeimet. Pár boltba be is tértem, de nem nagyon vásároltam. Minek és hova? Egyedül új ruhadarabokra volt szükségem, mert volt pár, ami használhatatlanná vált a fiúk miatt, amikor.... hát igen, letépték őket rólam. Na mindegy.
Vettem pár nadrágot, egy elegáns de egyszerű mély-lila ruhát meg néhány fehérneműt. És ezzel be is fejeztem a vásárlást.
Jó volt egy kicsit kiszellőztetni a fejem. Beültem egy kávézóba, és csak hallgattam a háttérzajokat, az idegen nyelvű beszélgetést, ami mivel angol volt, érthettem volna, ha akarom, de most hagytam a szavakat elúszni a fülem mellett, csak a hangszíneket és az embereket figyeltem. Nagy volt a nyüzsgés. Ez Las Vegas. Az utcán láttam pár DM-es plakátot, amik a ma esti koncertet reklámozták, és ezen el kellett mosolyodnom.

Fura volt ott ülni nyugodtan és hagyni, hogy pár percig az élet elfolyjon mellettem. Mintha nem is e világba tartoznék. És valóban: már nem tartoztam ide. A fiúk világához se igazán. Valahol megragadtam a kettő között. Hisz titkolni kell a létezésem, elhagytam az otthonom, senki nem tudja, hogy hol vagyok... a nővérem és az anyám az egyetlen élő tagja a családomnak, de évek óta nem beszélünk már... Mintha... nem is léteznék.

Furcsa volt ez a magány, ami hirtelen rám tört. Valószínűleg a tudatalattimban dolgozott még a halálközeli élmény is, amire alig tudtam visszaemlékezni. Csak a fájdalom jött vissza. Érdekes volt figyelnem magamban az érzelmeket. Tényleg... a fiúkon kívül szeret még engem egyáltalán valaki? A nővérem okkal utál, elcsesztem. Az anyám az ő pártján áll, mint mindig. Másom nincs. Egy-két felszínes barátság, de semmi más. Miért nem engedtem senkit igazán közel magamhoz? És a fiúkat miért? Vagy őket sem teljesen? Talán még mindig van egy gát köztük és köztem? Nem tudom átadni magam egyszerre két férfinak, bármennyire is szeretem őket? Tényleg egy magányos kóbor macska lennék, akit ide-oda vet az élet, és próbálkozik, hátha jobb lesz, hátha ügyesebben tud átcsusszanni a réseken?
Mert itt vagyok én. Felnőtt nő. Már közelebb a 30, mint a 20 és se férjem, se családom, se gyerekem, se állandó otthonom, se állandó állásom - ha már itt tartunk, mert a vokálkodás is csak a turné végéig tart, utána mihez kezdjek? Jó, a lakásom még megvan, arra figyelnek. De ezen túl?
Úgy éreztem magam hirtelen, mintha csupaszon állnék a világ közepén tanácstalanul kémlelve magam köré. Hiába tudtam, hogy Dave-ék törődnek velem, de befurakodott a kérdés a fejembe, hogy vajon meddig? Mi a garancia rá, hogy nem unnak rám egyik napról a másikra, és teszik ki a szűrömet? Akkor ugyanitt fogok tartani, mint ahogy most érzek...

Bár bárki mellett leszek, mindig is magányos macskának fogom magam érezni. Van egy hely, ahol ezt nem éreztem. Ha a karjaikban voltam minden rossz tovaszállt. Most kellett rájönnöm, hogy soha eddig, úgy igazán, eget-földet megindítóan még nem voltam szerelmes, most érzem ezt először. És rögtön két férfi iránt! Őrület, hogy én semmit sem tudok úgy csinálni mint mások.

Lassú bandukolásom alatt lustán bámultam a kirakatokat és akkor megláttam. Őt! Gyönyörű volt, elegáns és kívánatos! Tudtam, hogy enyém kell, hogy legyen. Mobilomon ellenőriztem, mekkora összeg van a hitelkártyámon és mennyi a hitelkeretem és beléptem egy üzletbe. Az eladó rögtön körbebókolt, őrület, hogy itt csak a girhes nőket bírják! Mikor megmondtam, mit szeretnék, leesett az álla.
- Hölgyem, kiválóan választott, a partnere nagyon fog neki örülni. Hova küldhetjük?
Lassan mentem tovább és most már lázasan kerestem a megfelelő kirakatot. Ha az egyik szerelmemnek vettem valamit, a másiknak is kapnia kell épp olyan szépet és neki valót. Egyre melegebb lett, de én nem adtam fel, csak mentem, mentem, mint Löw Rabbi góleme Krakkó utcáin. Végül az egyik kirakat előtt újra felismerés költözött a szemembe, igen ez ő!

Beugrottam és sec-perc alatt lebonyolítottam a vásárlást. Itt egy hölgy szolgált ki, aki pedig mindent tudóan bólogatott, amikor kiválasztottam az ajándékot. Arra a kérdésemre, hogy egy órán belül a rendeltetési helyére tudják-e szállítani igennel felelt. Én is bólintottam és odaintettem egy taxit, hulla fáradt voltam mire a zuhany alá mászhattam. Lefeküdtem a legszebb és legújabb alsóneműmben az ágyra és vártam a fiúkat. Nem is késtek soká. Először Martin vágtatott be, mivel ő volt az első, akinek ajándékot választottam.
- Mia-cica, gyönyörű, köszönöm!
- Tudtam, hogy örülni fogsz neki Marty.

Ott is tartotta a kezében, magával hozta a szobámba, Johny Cash gitárját.
- Köszönöm, köszönöm, Cica! - bújt hozzám.

Nem bírtam megállni, hogy ne vigyorodjak el, hihetetlen édes volt. Bármit megvehettek maguknak, de lehet, hogy ritkán kaptak ajándékot és csak a kötelező alkalmakkor?
Dave nem rohant be, csak megállt az ajtóban. Tudta, hogy mihez vettem. Fekete öltöny, fekete ing, mellény, nyakkendő és cipő. Hallottam, ahogy Martin nyel egy nagyot. Ő meg nyilván hallotta, hogy én nyelek egy nagyot.

- Ó te, Isten - nyögte ki végül Mart.
- Személyesen - mosolygott azzal az önhitt kis mosolyával, majd leült mellém az ágyra - Köszönöm, Mia, kitaláltad mivel szerezhetsz örömet, nagyon szépek. Előre nyújtotta kezét, egyik hosszú ujján a megszokott mellett másik gyűrű csillogott, a nyakában a hozzá készített lánccal, nyakkendőjében a tűvel és kézelőjében a mandzsettagombokkal. Különös ötvözet volt. Bár a legfinomabb aranyból készültek, mégis ezüstösen csillantak a rájuk eső fényben. A gyűrűben, kézelőben és a tűn zafír berakás ragyogott, zölden villant, mint a szerelmem szemei.

- Örülök, hogy sikerült örömet szereznem nektek - ültem fel elmosolyodva, mire selyemköntösöm felül egy kicsit széjjelebb csúszott, noha ennek tudatában is voltam.

Dave tekintete kicsit lejjebb vándorolt, majd lassan vissza.
Uramatyám, már ettől a nézésétől görcsbe rándult a gyomrom, és kiszáradt a szám. Éreztem, hogy a tekintetemben megjelent szép lassan a vágy.
- Öhmm... látom, nagyon izzik a levegő, de én most nem bírom ki, ha nem próbálhatom ki ezt a gitárt - köszörülte meg a torkát Mart - Nagy gond lenne, ha én most magatokra hagynálak titeket? - állt fel úgy tartva a hangszert, mintha egy kincs lenne. Az is volt. Egy legenda tulajdona most egy másik legendáévá vált.
- Nem - ejtette ki csodálatosan kívánatos száján Dave egyszerűen, nekem pedig elállt a lélegzetem az összhatástól. Azt hiszem az esztétikai látvány megint csak letaglózott, mint ahogy már annyiszor, ha csak egyszerűen néztem sötét párducomat.
Megnyaltam a számat, majd figyeltem, ahogy kinyújtotta jobbját, amin az új gyűrűje is csillogott, és ujjbegyeit finoman a kulcscsontom bőréhez érintette, majd a nyakam oldalán futottak végig. Lehunytam a szemem, és reszketegen felsóhajtottam a finom ingertől. Nem is hallottam, hogy mikor ment ki Martin.

 

- Jesszusom, egyedül maradtam egy vadállattal! - nyögtem fel.
- És ez a nagy cicus most megköszöni a kis cicusnak a szép ajándékot - dorombolta Dave a fülembe - Hogy máshogy is köszönhetné meg, minthogy hozzá törleszkedik! - És ahogyan az ágyon feküdtem teljes testével az enyémhez simult. - Vagy ma a vadonban való őrült szeretkezést szeretné a kicsi Mia? Válaszolj nekem! - kérte.

Csakhogy ez nem ment könnyen, mert a nyakam és a kulcscsontom közti gödör bőrét harapta vadul. Egy harapás, egy nyalás, egy csók, egy harapás, egy nyalás egy csók. Már két teljes perce ezt csinálta mire valamit ki tudtam préselni az ajkaimon:
- Drága vagy, hogy felöltöztél nekem David. Tudtad, tudtad, mire gondolok.
- Tudtam szívem, nem egyszer láttam már a tekinteted, amikor ezt az öltönyt viseltem és te rajtam felejtetted a pillantásodat. Szeretlek. Ettől sokkal több mindent is megtennék, mint hogy díszcsomagolást adok a te ajándékodhoz - mondta és kezemet megragadva az ágyékára szorította.
Akkora sóhaj hagyta el a számat, hogy felnevetett. - Ennyire kívánsz cica?
- Már amikor az ajándékod vettem és elképzeltelek ebben az öltönyben, már akkor remegtek a térdeim.

- Oh, ez igazán hízelgő - folytatta felfelé kúszva csókjaival és harapásaival a nyakamon, miközben hosszú ujjai az enyémeket szorították még jobban a lábai közé - És... miféle újdonsággal szolgálsz ma még? - kapta be a fülcimpámat, és gyengéden szopogatni kezdte, miközben jobb mutatóujja végigsimított a selyemköntös szegélyén a dekoltázsomnál, aztán finoman bele is akasztotta azt, és egy picurit kilazította mesterien ügyes ujjával, így már betekintést nyerhetett egy kicsit a köntös alá.

- Uh, cica, itt nem én vagyok az egyetlen, aki díszcsomagolásba rejtette az ajándékot - nyögte sötét tekintettel - Jesszusom Mia, ez új igaz? Még nem láttam és...jesszus iszonyúan izgató rajtad! Kénytelen vagyok rá vigyázni, nem téphetem le rólad, pedig...

Hirtelen mozdulattal széttárta a köntöst és mohón belemarkolt a melleimbe. Meg sem hallottuk a kopogást.

Elhalón felnyögtem, ahogy gyönyörű kezei még mindig engem markoltak a melltartón keresztül. Éreztem a leheletét végigfutni a torkomon, ahogy felemelte a fejét, és elsötétülő tekintettel a számhoz hajolt.

- Szabad, gyere csak - mondta Dave, aki felállt én meg a köntösöm húztam magamra. Andy lépett a szobába.

- Dave, én csak Miának hoztam a skálázásához kottákat, Mart mondta és…
- Jól van, Andy, add oda neki - somolygott tovább Dave. Kinyújtottam a kezem a kottákért és a selyem köntös önállósította magát. Andy enyhe bíborszínben kezdett játszani, az összes papírt elejtette és makogni kezdett.
- Jól van már Dave, ne szórakozz vele - suttogtam mérgesen David felé.
- Köszi Andy, hogy beugrottál - mondta és már majdnem nevetett. Andy sürgős visszavonulót fújt és kitrappolt a szobából. Dave egyetlen ugrással rajtam termett.

- Miért nem tudsz egy alkalmat sem kihagyni? - kérdeztem Andyre gondolva - Szegénynek hányszor kell még pirulva és zavartan elmenekülnie előlem? - néztem vele durcásan farkasszemet, ahogy az ágyhoz szegezett.
- Ugyan már, Mia. Tudja, hogy nem rosszból csináljuk - vonta meg a vállát, majd eltűnt fölülem. Először nem értettem, hogy hova, de mikor felültem, láttam, hogy nagy sietve fekete cipőit és zoknijait vette épp le - Mellesleg ez a kezdetek óta így megy. Megszokta már - állt fel, és lassan gombolni kezdte a zakóját, hogy majd az egyik szék háttámlájára teríthesse. Tudtam, hogy engem csigáz, de nem reagáltam rá szóban. Inkább feljebb csúsztam az ágyon, majd hátradőltem a párnákon, és a szemébe nézve kioldottam a selyemköntös övét, hogy megszemlélhesse teljes valójában új szerzeményemet.

- És ez ehető? - kérdezte csillogó szemekkel szájába véve sötét csokoládé-színű melltartóm pántját.
- Ne-hem.. De ha tudtam volna, hogy megint csokit ennél dugtam volna legalább a melltartómba.
- Nem baj, édes, majd megeszem, ami alatta van - morogta és szájával húzta lefelé a mélybarna szatén spagettipántos melltartót. Lassan, nagyon lassan. Éreztem a bőrömön, ahogyan halad lefelé a selymes anyag és David forró leheletét és tüzes kezeit, amivel viszont a diszkréten strasszkövekkel díszített alsót kezdte felfedezni, ujjbegyeivel finoman benyúlva a selymes anyag alá, hogy a csupasz bőrömet érezhessék. Halkan felsóhajtottam. Éreztem, ahogy a mellbimbóim megkeményednek. Megnyaltam kiszáradt számat, egész testem libabőrös lett a gyengéd érintésektől. Bal kezem a jobb felkarján pihent, míg jobbom pár pillanatig a tarkóját karmolászta, ahogy sikeresen lehúzta az egyik pántot. Aztán áthajolt fölöttem hogy jobb vállamra is nyomjon pár csókot, de ott már bal kezét is segítségül hívta a pánthoz. Olyan közel volt hozzám, hogy tisztán láttam megfeszülő nyakán a lüktető ereket, és éreztem a hőt, amit barna bőre árasztott. Nem bírtam ki! Míg bal kezem a hátára csúszott végigsimítva a fekete inget, kicsit megemeltem a fejemet, hogy ajkaim találkozhassanak a forró bőrével. Jellegzetes kellemes illata eltöltötte az orromat.

Beleszippantottam a nyakába, aztán még egyet és még egyet. Tudom, soha, soha nem fogom elfelejteni David illatát. Úgy vonzott, mint a mágnes, minden egyes szippantás illatos testéről jobban és jobban felizgatott, éreztem, ahogyan izmaim a medencémben összehúzódnak és rá várnak, arra hogy teste újra az enyémbe költözzön. Fanyar illata volt, mint a cédrusnak, kicsit édes is a fanyar mellett, egyszerűen imádtam. Nyalni kezdtem a bőrt, amerre az orrommal jártam felfedezőúton és izmai megfeszültek, várakozóan moccantak a bőre alatt, készenlétben, hogy velük magához ölelhessen.

Pár pillanatig nem tett semmit, csak élvezte, ahogy a nyakát kényeztetem. Szabad jobbom kikerülte támaszkodó balját, és felnyúlva lassan gombolni kezdtem az ingét. Minden egyes sikeresen vett gomb után kicsit megharaptam a nyakát gyengéden szívogatva finom bőrét. Ahogy egyre többet engedett az ing, az anyaga kellemesen csiklandozta felsőtestemet. Mikor az utolsó gomb is megadta magát akaratomnak, ujjbegyeimmel a nyakától gyengéden végigsimítottam mellkasán le egészen a köldökéig. Erre már halkan felnyögött.

- Mia édes, bontsd ki az övem. De lassan, nagyon lassan. Minden pillanatát élvezni akarom az ujjaid finom érintésének.

És engedelmesen tettem, amire kért. Alig mozdulatokkal, lassan érintve meghúztam az övét és a csat engedett. Amikor a cipzárt lehúztam, felsóhajtott. Amikor ujjaimat fekete boxere szélén futattam végig halkan morogni kezdett. Amikor a kezemmel óvatosan megragadtam már kapkodva vette a levegőt és felkiáltott, amikor végre a számban érezhette a büszkeségét.

Még mindig fölöttem volt. Szinte teljesen kimaradt, mikor a lábai közt valahogy letornáztam magam addig, hogy az arcom az ágyékával legyen egy vonalban. Azt hiszem az illata volt a ludas, az hatott rám úgy, hogy a hormonjaim az egekben táncolva sikoltoztak Dave után, és én nem akartam mást, csak tapintani, markolni, simogatni, szopogatni, nyalni és harapni a bőrét. A baj csak az volt ezzel, hogy mindegyiket egyszerre akartam, de mivel ez meghaladta képességeimet, szelektálnom kellett.
Testének csapdájába estem. Ahogy felpillantottam, hasizmait láttam összerándulni, mivel kezemmel tovább simogattam. Hátrahajtva fejemet láttam, hogy a két keze, amin támaszkodik, egyre jobban remeg.
Elmosolyodtam, majd újra a számba vettem. Mélyen. Erre egy reszkető sóhajt kaptam, majd egy újabb nyögést, mikor gyengéden végigharapdáltam. Ujjaim a hasát és a fenekét karmolászták, majd bal kezem közvetlen egyre keményebb tagja mögé siklott, hogy finom masszázsban részesíthessem azt a területet is. Itt felkiáltott, és majdnem felmondták karjai a szolgálatot, de még tartotta magát.
- Mia!! - nyögte, de nem kegyelmeztem neki. Pár pillanat után abbahagytam a kényeztetését, mert szükségem volt a kezemre, hogy kikapcsoljam azt a fránya melltartót a hátam alá nyúlva. Közben mikor megemeltem a hátam, és felpillantottam rá, láttam, hogy engem figyel.
A melltartó végre nem volt az utunkban. Párszor végigsimítottam melleimen, majd gonoszul elvigyorodva kicsit feljebb helyezkedtem, aztán bal kezemet a mellemen tartva jobbommal lejjebb húztam a fenekénél fogva, és ügyesen a két halmom közé szorítottam őt.

Szemei fixálódtak egy ponton, csak azt nem tudta eldönteni melyik célgömbre fókuszáljon, végül a középutat választotta. Nagyokat nyögött, ahogyan nemes szervét melleim közé szorítva a kezemmel is izgatni kezdtem. Még egy utolsót nyögött és mielőtt még idő előtt búcsút mondott volna a kis gonoszoknak, megállította a kezem, kézbe vette egyre keményebb lüktető tagját és ütemesen a bal mellbimbómhoz dörzsölte. Most aztán rajtam volt a sóhajtozva haldoklás sora. Amikor pedig másik kezével hátulról alám nyúlt és belém merítette hosszú ujját, már nem sok kellett hozzá hogy sikoltozva élvezzek el.

- Ne! Dave! Még ne! - nyögtem lefogva a csuklóját, és nagy nehezen feltornáztam magam kiindulási helyzetembe, s közben ügyesen meg is szabadultam a bugyimtól.
Engedte. Ezen meglepődtem kicsit, azt hittem, hogy már túlságosan beindítottam ahhoz, hogy leálljon. Elkaptam az előbb még lent garázdálkodó kezét, és bekaptam nedves ujjait. Felhördült, és azonnal a szám után kapott, hogy vadul megcsókoljon. Viszonoztam is egy jó darabig, míg kicsit mindketten lenyugodtunk, aztán két kezem közé fogtam kipirult arcát.
- Mit szeretnél, cica? - kérdezte rögtön, látva, hogy beharapom a szám szélét.
- Esetleg... nem folytatnád a tegnapit a... - itt kellemesen megborzongtam már csak a gondolattól is-, amit Martin... khm... félbeszakított?

- Azt akarod, hogy nyalogassalak? Végig ahol csak érlek? Azt akarod, hogy csokit öntsek rád? Hmm, cicus? - kérdezte ingerkedve, szándékosan egyre mélyebb hangon, mert tudta jól, hogy ez megőrjít. Halkan igent pihegtem, amit figyelembe se véve tovább kérdezett. - Aztán mit szeretnél, mit csináljak a nyelvemmel?
- Dave, jaj ne, Dave! - nyögtem fel, amint bemutatót is tartott arról, amit kérdezgetett és kezeit a nyakamtól a melleimen át lefelé vezette. Megbűvölten bámultam kezének középső ujját. Három szó kattogott az agyamban: fucking long fingers! Fucking fingers... Alig vártam, már, hogy… Itt gondolataim megszakadtak, mert felállt és otthagyott. A mobilján rendelte meg az ínyencségeket, amiket el kívánt fogyasztani becses személyemről.

Kínban voltam, és ezt nagyon jól tudta! Végignyújtóztam az ágyon, most már nem tudtam nyugton maradni. Lehunytam a szemeimet, és végigsimogattam a testemet arra gondolva, hogy ő az, pontosabban a kezeit elképzelve, amik már bejárták ezt az utat. Csukott szemmel is tudtam, hogy engem figyel, miközben beszélt a telefonján.
Mikor egyik kezem végre a lábaim közé ért, miközben a másikkal a mellemet cirógattam, s felnyögtem, hallottam, hogy megakad a mondata közben, majd gyorsan folytatta, és megsürgette a finomságokat.

Letette a telefont, de nem jött közelebb. Megbűvölten bámult és én tudtam, mennyire odavan azért, hogy nézheti, ahogyan játszom magammal. Amikor ujjaim eltűntek a saját testemben, viszont az ő nevét kiáltottam, láttam ahogyan a sokat tapasztalt férfi ajkai elnyílnak, felnyög és saját magát veszi kézbe.

- Mia, Mia, akarod...hogy... nézzük egymást közben vagy folytassam, ahol abbahagytam?

A fejemben egy hang azt sikoltotta, hogy folytassa ő, de felülkerekedve rajta úgy döntöttem, hogy kínozni fogom mindkettőnket.
- Gyere... ide, de... ah... ne érj hozzám! - nyögtem hátrahajtva a fejemet, miközben tovább ingereltem magamat őt képzelve el, ahogy ezt teszi velem.
Éreztem, ahogy az ágy besüpped a lábaim mellett, ahogy leült mellém. Rápillantottam. Még mindig rajta volt a kilazított nadrág, hosszú ujjai pedig őrjítően mozogtak saját magán. Az új gyűrűjén ingerlőn csillant a fény. Először a kezemet nézte, majd lángoló tekintettel a szemembe nézett. Láttam, hogy szenved, ezért széjjelebb tártam a lábaim, hogy semmi se zavarhassa a pillantását, és még egy ujjamat csúsztattam magamba, amitől újra fel kellett nyögnöm.

- Jesszusom, Mia, én...ezt...én…nem bírom…én.. Mia…kérlek!
Rámosolyogtam negédesen - Mire kérsz szerelmem?
- Hadd…érjek hozzád!
- Nem Dave! Nézni akartál. Tessék, nézd Dave. Látod, milyen nedves már az ölem? Csak téged vár…édes...
Elragadta a hév és kezeimet a fejem mögé csapva már bennem is volt és hörögve küzdött levegőért - Mia én úgy megduglak, te kis cafka, hogy szétáll az összes füled! - nyögte.
- Még Dave, még, mocskosabbul…kérlek…még!
Ekkor kopogott a szobaszerviz, de Dave csak kiordított, hogy tegye le a tálcát az ajtó elé, és ha már ott van, tegyen ki egy senki ne zavarjon táblát is. Egyetlen pillanatra sem hagyta abba a döféseket és én szaggatottan felsikoltottam, olyan hirtelen ért a beteljesülés, mint a vulkán kitörés Mount Serratot.

Még javában az orgazmusom szárnyain repültem egy boldogabb szférában, mikor őt is megéreztem. Hatalmasat nyögve élvezett belém erősen a vállaimba kapaszkodva.
- Te kis boszorkány... direkt csináltad, ugye? - zihálta a fülembe, mire végigsimítottam a hátán.
- Naná! Büntess meg, ha akarsz... Rosszkislány voltam?
- Nagyon is... – harapta meg a fülcimpámat.
- Jaj, jaj, még a végén bilincsbe versz! - mosolyodtam el megcsókolva a vállát.

- Hmm, remek ötlet, szólok Martnak, hozzon egyet!
- Dave, ne mondd, jaj, ne! Ti? Ajjaj, mi lesz itt már megint!
- Ne fűzz hozzá nagy reményeket édesem. Martinnak új szerelme van!
- Mi a?
- Nem, nem Mia.
- De hát… - görbült lefelé a szám..
- Na, ne ijedj meg cica. Asszem, túl jó ajándékot vettél neki. Órákig gitározik, majd jó hogy nem stúdióba vonul! Tudod cica, kitaláltad a titkos vágyát. Mindig is ezt akarta és ő is azon volt, hogy vesz egyet a nagy Johnny elárverezett gitárjai közül, de nem nagyon talált még rá időt… Szóval, felhívom a bilincsért, de...

- Mi "de"? - bújtam hozzá szorosan és ártatlanul néztem mosolygós szemeibe.

- De azt hiszem, be kell érned velem.
- Nem probléma Dave. Nem fontos a bilincs. Szeress anélkül. Szertelek - bújtam hozzá és láttam rajta milyen hálás ezért.

- Jól van, akkor ne menj sehova. Mindjárt hozom a nasit - kacsintott, majd kicsúszva belőlem, és kiszakítva ajkaim közül egy "Úristen, hogy tudod még ezt is ennyire érzékien csinálni?" sóhajt, alsógatyáját felhúzva, de az öltönynadrágot gondosan levéve az ajtóhoz lépett és kinyitotta. Senki nem volt kint, szerencsére.

Következő fejezet

Még nincs hozzászólás.
 
Bejelentkezés / Sign in
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
VENDÉGKÖNYV / GUESTBOOK

 
Placebo (HUN)
 
30 Seconds To Mars (HUN)
 
Depeche Mode (HUN)
 
Harry Potter folytatásos (HUN)
 
Harry Potter novellák (HUN)
 
Bi/Lesbian/Gay történetek (HUN)
 

A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!    *****    Amikor nem tudod mit tegyél és tanácstalan vagy akkor segít az asztrológia. Fordúlj hozzám, segítek. Csak kattints!    *****    Részletes személyiség és sors analízis + 3 éves elõrejelzés, majd idõkorlát nélkül felteheted a kérdéseidet. Nézz be!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek érdemes belenéznie. Ez csak intelligencia kérdése. Tedd meg Te is. Várlak    *****    Új kínálatunkban te is megtalálhatod legjobb eladó ingatlanok között a megfelelõt Debrecenben. Simonyi ingatlan Gportal    *****    Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.