6.

A lány egy kis mosollyal a száján olvasta az sms-t a padja alatt Athina mellett ülve, s óvatosan írta a választ, nehogy a tanár észrevegye. Már a barátnője is kérdezte, hogy miért ilyen jókedvű, de csak hümmögött neki, amiből Athina levette, hogy pasiügy. Gondolta, majd elmondja neki Viva, ha akarja. A lány megírta, hogy délben lesz vége az utolsó óráinak, és hogy majd ő elmegy a szállodába. Két perc se telt bele, és jött David válasza, hogy várja. Az órák csigalassúsággal teltek. Nem igazán tudott a tananyagra figyelni, csak buta szívecskéket rajzolgatott a füzetei margóira. Az utolsó órája különösen lassan telt, hiába nézte percenként az órát. Aztán eljött az indulás ideje is. Szekrényébe bepakolta a tankönyveit, felvette napszemüvegét és elbúcsúzott Athinától, mondván, hogy még dolga van a városban, s felszállva a buszra fél óra múlva ott is volt a szállodánál. Belépett, majd elindult felfelé. Gyomra a liftben összeugrott, s lábai között máris bizseregni kezdett, amint a rá váró férfira gondolt egy kis mosollyal az arcán. Megigazítva lenge nyári ruháját lépett ki a felvonóból, majd kopogtatott a megfelelő ajtón.

Dave csendesen kinyitotta az ajtót és becsukta a belépő Viva mögött. Madárkája szállt feléje, karjaival átfogta a nyakát és belefúrta arcát a nyakába, és csókolni kezdte. Dave sem másképp. A következő másodpercben a lányt felemelve a falhoz ment és odaszorította a testével és ott csókolta ahol érte. Viva majd belehalt a vágyakozásba.

- Istenem! Azt hittem, már sosem érsz ide! - nyögte a lány nyakába, miközben a szoknya alá nyúlva lehúzta róla a fehérneműjét, majd a feneke alá nyúlva megemelte őt, hogy azok az őrjítően hosszú combok a dereka köré kulcsolódhassanak.

- Én meg hogy sosem lesz vége az óráimnak! Dave! Gyere már! Annyira hiányoztál! Gyere! - lihegte félig öntudatlanul a vágytól miután kibontotta az énekes nadrágját és fél kézzel nedves nőiességéhez vezette őt miután Dave párszor ujjaival végigsimított rajta.

- Jövök cicám, jövök! Meg sem tudnál állítani! - mordult fel és tövig elmerült a feszes testben.

Úgy szeretkeztek, mint az állatok, ösztönösen, vad szenvedélyükben nyögve, és ahogy hozzákezdtek már kielégülve borultak is össze.

- Uh, ez nagyon gyors volt baby - suttogta rekedten David - Időt és teret kell adjunk neki, szeretnélek tisztán szeretni, olyan édes kicsi lány vagy - csókolta meg izzadt homlokát a lánynak - Viva, kedvesem, gyere - mondta és letette a földre.

- A pokolba is követlek, drága! - mosolyodott el, majd menet közben lehámozta magáról a ruháját, így mikor Dave megfordult, már teljesen meztelenül állt előtte.

- Gyönyörű - lehelte Dave végigmérve karcsú szeretőjét, miközben végigsimított a karjain. - Most addig foglak szeretni, míg kegyelemért nem fogsz könyörögni - villantott rá egy ördögi mosolyt, amitől a lánynak megremegtek a térdei és rögtön elkezdett újraéledni benne a forró vágy.

- Az jó lesz, az... nagyon jó lesz, Dave... - pihegte, s hagyta, hogy szorosan magához vonja. Pár felfedező és heves csók után készségesen hajtotta hátra a nyakát, hogy gyengéden végigharapdálja, majd nyelvével végignyaljon a kulcscsontján le egészen a melleiig. Elhalón felsóhajtott, mikor megérezte, hogy finoman ráharapott ágaskodó mellbimbójára és érzékien szívogatni kezdte a vágytól keménnyé vált halmot. - Mikor... mikor kell indulnod? - nyögte ki akadozva, miközben jobbjával megkapaszkodott Dave vállában, balja pedig a tarkóján túrta a sötét tincseket.

- Hamarosan édesem. Megpróbálom mohó érzékiségedet kielégíteni, és rohannom kell a reptérre. Viva, figyelj rám - függesztette fel hirtelen tevékenységét - Venni fogok egy mobilt, ahogy végeztünk neked is, nekem is és csak azon és sehol máshol nem beszélünk. És csinálni fogok egy e-mail címet is. Adj egy becenevet nekem és soha, soha, ne használd a saját nevemet, érted kicsim?

- Igen... igen, értem. Óvatosak leszünk, értem - fogta közre szeretője arcát - Vállalok mindent, csak hogy veled lehessek. Már én is gondolkodtam, hogy hogyan oldjuk meg a telefont, hisz a saját mobilom számláját anyámék fizetik, és ismerik a számodat, feltűnt volna. De látom, te tapasztaltabb vagy ebben is - mosolyodott el, de az apró szomorú szikra emiatt megint felvillant egy pillanatra a szemeiben.

Dave meglátta és ő is elszomorodott. – Látod, a legjobbat akarom neked, mégis szomorúvá teszlek - mondta lemondó hangsúllyal és leült az ágyra Vivára nézve.

- Nem, ellenkezőleg. Boldoggá teszel - ült szemben az ölébe és szomorkás mosollyal megsimogatta Dave arcát - Az emberek meg a maguk által kreált szabályok, a társadalmi normák és hasonlók szomorítanak el, amik elválaszthatnak egymástól. Tudom, hogy nem mi járunk egyedül ilyen cipőben, de azt kívánom, hogy bárcsak idősebb lehetnék pár évvel, hogy nyíltan szerethesselek. Anyámnak is nehéz volt elmagyaráznom hogy hol és kivel voltam - vonta meg a vállát.

- És mégis mit mondtál neki?

- Hát az igazat.

- Azt alig hiszem..

- Azt mondtam neki, hogy egy barátommal kirándultam. És nem így volt-e?

- Dehogynem. Szegény Suzanne ha tudná!

- Miért, azt gondolod nem vagy elég jó nekem?

- Azt, határozottan azt baby. 28 év rengeteg sok idő, sok mindenen keresztülment leharcolt 46 éves fickó vagyok egy 16 éves tünemény mellett.

- 17! - tiltakozott durcásan kiegyenesedve Dave ölében, mire egy pillanat múlva mindketten felnevettek - Nah, így mindjárt jobb! Szeretem, ha mosolyogsz. Szép mosolyod van. Olyan kisfiús, mégis gaz csábítós... - húzta össze mosolyogva a szemeit.

- Valóban? Nekem meg a tied tetszik, olyan pimasz. Igen, tetszik nekem. Uramisten, hogy megrohamoztál Madridban, mint valami kis bika, semmi esélyem sem volt ellened, mikor elhatároztad, hogy kellek neked. Mégis mit gondoltál mikor nekikezdtél? Mi járt abban a csinos kis fejedben?

- Igazából nem sokat gondolkodtam. Az ösztöneim irányítottak. Vágytam rád... mindennél jobban. Egyszerűen meg akartalak csókolni, megérinteni, érezni, ahogy hozzám érsz... azt akartam... azt...

- Igen? - emelte fel az állánál fogva tekintetét.

- Azt akartam, hogy szeress... és hogy elvedd a szüzességem... hogy te legyél az... - pirult el.

- Drágám, kicsi drágám. Szánt szándékkal választottál engem erre a gyönyörű dologra?

- Igen Dave. Veled biztonságban érzem magam. Ismerlek és mégsem annyira, de nem voltál idegen. És ahogy a parton menekültél előlem...ne szólj semmit, nehéz lett volna nem észrevenni, meg aztán egy szál fürdőgatyában voltál...

- Uram segíts! Viva!

- Most mi?? - nevetett fel és fonta karjait Dave nyaka köré - Valahogy nagyon jól esett, hogy ilyen hatással voltam rád. Elindított bennem valamit. Izgatónak találtam... - simult finoman Dave-hez ölével - Tudni akartam, hogy mennyire... kívántál, hogy... mennyire izgatott fel a meztelen fürdőzésünk Athinával - simított végig Dave elpirult arcán, amit eszméletlen édesnek talált - Tényleg, hogy-hogy nem Athinán akadt meg a szemed? Ő volt kettőnk közül mindig is a fiúk kedvence. Szebb lány mint én, mégis szerény és kedves. Igazi közkedvelt lány.

- Nem tudom, Athinára rá se néztem, csak téged láttalak. Nem tudom miért. Őrületesen hosszú lábaid vannak, ha csak rájuk nézek, beindulok és a hangod, a csengő kacagásod, a...melleid...Viva....uhhh, én most téged....

- Te most engem..?

- Magam alá gyűrlek és… és ..Viva édes...

Ezzel az utolsó nyögésbe fulladt mondattal, az ágyra dobta az öléből Vivát, mint a pihét és gyengéden harapdálni kezdte mellette térdelve.

Viva halkan nyögdécselve élvezte, és mikor David a mellbimbóit vette a szájába és izgatta apró harapásokkal, miközben mindkét kezével lágyan gyúrta őket, Viva azt hitte, menten vége van.

- Ennyire... ah... tetszenek? - nyögdécselte a lepedőt gyűrve a lány, ahogy lenézett Dave-re, aki úgy tűnt, nem tud betelni a melleivel.

- Uhmf... igen! Gyönyörűek! - nyögte két levegővétel között, majd nem csak a mellbimbóját, hanem minél több húst is szívott a szájába gyengéden, mire Viva újra felnyögött, és érezte, hogy újabb forró hullám zúdult az ölébe nedvességgel elárasztva őt. Kéjsóvár teste egy pillanat alatt őrülten tudott sajogni Dave-ért.

- Édes, akarod, hogy most kicsit másképp csináljuk? Már hozzám szoktál, nem fog fájni, kellemes lesz. Ha így csináljuk, a lehető legmélyebben leszek benned. Viva édes, ha csak beszélek róla... Fordulj meg kicsikém, fordulj meg, édes!

- Mit csinálsz Dave? Mit csinálsz velem?

- Mindjárt meglátod, emeld meg magad, a vállaid lehetnek az ágyon, megemellek egy kicsit jó, és most a combjaid közé térdelek.

- David, érezlek, de szorosan hozzám simultál, jaj, jaj édesem, Davidem..

- Várj, csak várj. Most beléd hatolok lassan, finoman, érzed? Jó így neked kicsikém? Nem fáj kismadaram?

- Neeem, neee-heeem, ahhhh, istenem...még...még!

- Cicus, ne olyan vadul, édes várj kicsit…hhhhh…mindjárt elmegyek, hhhhh, nem lehetsz ilyen szűk...nem létezik...Viva!

Viva megpróbált uralkodni magát. Erőnek-erejével fogta vissza magát, hogy Dave a saját tempójában szerethesse, hiába lángolt érte őrülten. Érezte meleg kezeit a csípőjén, s vágyakozva felnyögött, mikor épp a hátán simított végig. Beharapott ajkakkal fújtatott a jóval finomabb lökésektől. Érezte, hogy izzadtság kezd gyöngyözni a homlokán, s kezdenek lassan összetapadni tincsei, de nem érdekelte. Mikor Dave mondata eljutott a tudatáig, önkénytelenül húzódtak össze még inkább a férfit körülölelő izmai az izgalomtól.

Viva megadta magát, illetve nem tudott ellenállni a sürgető késztetéseinek és már, hopsz, odaát is volt a túlsó parton. Ilyen iramot Dave se bírt sokáig, néhány lökés után követte. Izzadtan lihegtek egymáson, majd Dave mobilja csörögni kezdett. Martin volt az.

Dave egy pillanatig csak meredt a kijelzőre vadul dobogó szívvel. Kiszáradt a szája. Érezte a helyzet abszurditását. Most mindennél jobban. Martin épp akkor hívja, mikor épp hogy csak befejezte a lányával... Ez egy óvó jel lenne?

- Nem veszed fel? - kérdezte Viva még mindig hason heverve az ágyon.

Dave nem válaszolt, csak rápillantott miután magához tért a lány hangjára, majd átsietett a másik szobába és kicsit remegő hanggal felvette.

- Szia Mart, mi újság? - szólt bele nyugtalanul.

- Beszélni akarok veled Dave, nem is kertelek. Tudom, hogy itt vagy Los Angelesben. Átjönnél hozzám?

Dave a falnak dőlt elfehéredve és azt gondolta kész, még alig kezdődött el a szerelmük, vége is. Annyi ereje még volt, hogy megkérdezze. - Csak látni akarsz vagy valami más is?

- Naná, hogy látni akarlak te gazfickó! Elmennél úgy, hogy be se néztél? Mi a francot csinálsz itt?

- Hmm, egy barátomat látogattam meg.

- Értem, na akkor most látogasd meg a másik barátodat is, engem. Örülök, hogy itt vagy! Ugye ráérsz ma este, meg vagy hívva vacsira. Suzanne-nak mondtam, hogy itt vagy és nála összeröffenhetnénk. Emlékszel? Remekül főz, a kölykök is örülni fognak, ha látnak, mindig bírták a fejed, ügyes kezed van a gyerekekhez.

- Aha, nyögte Dave. Ez volt minden, ami tellett tőle.

Még mindig halálsápadtan tette le a telefont a falat támasztva hátával. Érezte, hogy enyhén remegnek a tagjai. Martin a frászt hozta rá! Kellett neki pár perc.

- Ki volt az? - jelent meg az ajtóban Viva meztelenül - Halál sápadt vagy. Rossz hír?

- Nem... nem mondhatnám - figyelte az értetlenül rá néző lányt. Martinnak igaza volt... de még mennyire! Ügyes keze van a gyerekekhez.... erről a lánya is mesélhetne.

- Akkor?

- Öhm... inkább jó hír. Mégse megyek ma haza...

- Dave! Ez szuper! - futott oda hozzá és a nyakába vetette magát - Mi jött közbe?

- Az apád.

- Mi? - nézett rá elkomolyodva.

- A szívgörcsöt hozta rám, de csak meghívott hozzátok vacsorára, mert tudta, hogy itt vagyok LA-ben. Azt mondtam, hogy egy barátom miatt. Felhívom a repteret Viva és átiratom a jegyem, meg haza is kell szólnom, meg itt a szállodában is, eltart egy ideig. Viva, a tekintetünk, a testbeszédünk el fog bennünket árulni, én nem nagyon tudok hazudni.

- Lépjek le? - kérdezte bizonytalanul - Ha akarod, akkor vacsi után azt mondom, hogy tanulnom kell és elvonulok, ha zavar a jelenlétem - nézett fel rá nagy őzikeszemekkel.

- Nem az, hogy zavarna, imádom, hogy ott vagy, de félek, hogy lebukunk. Istenem, ne tedd ezt velem! Én meg utánad megyek azzal, hogy a fenti klotyót keresem, nem?

- Dave, ne izgass fel!

- Nem, nem, nem annak volt szánva. Vicc tudod.

- Oké, akkor maradhatok - dörgölődzött hozzá Viva.

- Kicsinálsz, kislány, és lesz egy halott szeretőd - szívta be hirtelen a levegőt a látványtól Dave.

- Akkor már nekrofíl is leszek? - mosolygott rá hamiskásan és megnyalta a száját, ahogy ujjbegyeit finoman végigfuttatta Dave combjain és oldalán.

- Mire készülsz te, te démon? - nézett le rá egy kis félmosollyal a szája szélén.

- Esetleg... megmosnád a hátam, édes? Persze csak ha nem halsz bele az erőfeszítésbe... - mondta lassan, ahogy ujjbegyei átsiklottak Dave derekára és gerince vonalára, majd kacsintott is hozzá.

- Megmosom a hátad kicsim, de ugye nem akarsz megölni? Sose hittem, hogy ezt fogom mondani, de nem bírom a tempódat.

- Ugyan Davidem, csak vicceltem, én se fogok tudni már járni, legfeljebb úgy mint egy pingvin. Tudod, igazi tenyészcsődör méreteid vannak szerintem. Nem igen láttam élőben sokat, csak a neten, de ahhoz,....

- Ne, ne, ne! Kérlek ne! A netet hagyjuk...

- Oké, na jössz pancsizni?

- Egy gyors zuhanyban benne vagyok, de aztán sok mindent kell elintéznem.

- Ígérem, gyors leszek - nevetett fel kézen fogva őt, majd miután beállította a vizet, maga után húzta, s gyengéden csókolózva megmosták egymás testét.

Aztán Dave egy törölközőt csavarva derekára már nyúlt is a telefonja után, hogy átírassa a jegyét. Viva kényelmesen szárazra dörgölte a testét, s ajka szélén a kis mosoly nem tűnt el egy pillanatra sem. Miután megfésülködött, meztelenül elflangált Dave előtt, aki még mindig beszélt, de egy pillanatra megakadt, ahogy meglátta, de folytatta rajta tartva a szemét. Viva mosolya szélesebb lett ettől, miközben komótosan felöltözött, aztán keresztbe téve hosszú lábait várta, hogy Dave letegye a telefont.

Gyorsan lebeszélt mindent és felajánlotta Vivának, hogy hazaviszi, neki még dolga van. Viva bólintott és hozzásimult.

- Jó veled lenni - mondta egyszerűen és már kapta is fel a táskáját.

Dave elvigyorodva követte a lányt, majd a recepción is szólt, hogy még marad egy éjszakát, aztán kocsiba ültek, és hazavitte boldogan dúdoló szeretőjét. Kíváncsi volt az estére, mint ahogy Viva is.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés