Sea of Sin
Sea of Sin

 
Kapcsolatok / Contacts
 
Useless-girl
 
Slipknot (ENG)
 
Trivium (ENG)
 
SepticFlesh (ENG)
 
Behemoth (ENG)
 
Adam Lambert (ENG)
 
Teen Wolf / Sterek (ENG)
 
Marvel Cinematic Universe (ENG)
 
30 Seconds To Mars (ENG)
 
PLACEBO (ENG)
 
DM Fanfictions (ENG)
 
Bi/Lesbian/Gay stories (ENG)
 
Mira & U-girl - A Little Lie - B-version
Mira & U-girl - A Little Lie - B-version : 8. Fejezet

8. Fejezet

  2008.08.09. 14:22


 

8.
 
Ez a napotok is hamar eltel a szeretkezés-evés-lustálkodás-szeretkezés-evés maraton után, aztán rájössz, hogy neked bizony még tanulnod is kellene másnapra, mert a szemináriumon egy kisebb felmérőt írtok. Dave méltatlankodva durcáskodik kicsit, mikor kiparancsolod a szobából, mivel ha bent van, egy sort se tudsz felfogni a jelenlététől.
Alig vagy egyedül tizenöt perce, máris megjelenik az ajtóban kérdő-komoly tekintettel, ahogy csupán egy csálén álló alsógatyát visel. Tekinteted végigfut tökéletes testén.
- Dave, drágám, még csak 15 perce mentél ki...
- Lilith, szeretnék kérdezni valamit.
- Éspedig?
- Ne legyél mérges rám, hogy megkérdezem, jó? - jön oda és leül melléd végigsimítva meztelen hátadon.
- Ajaj, ez komolynak hangzik... - fordulsz az oldaladra és hagyod, hogy pár rasztáddal játsszon.
- Ne gondolj rosszra, csak azt akartam megkérdezni, hogy nagyon muszáj neked végigszenvedned az egyetemet? - kérdő tekintetedet látva gyorsan folytatja - Mert hát van annyi pénzem, hogy ne kelljen dolgoznod, ha nem akarsz, és ha jönnek a gyerekek, akkor amúgy se lesz sok időd egy papír meg...
Elmosolyodva a szájára nyomod ujjaidat.
- Figyelj, Dave, nagyra értékelem az ajánlatodat, de szeretném, ha lenne szakmám és később munkahelyem is. Nem akarok a te pénzedből a nyakadon élni. Nem ezért vagyok itt, tudod jól.

- Oké, oké! Megyek már! - áll fel kelletlenül, miközben játékosan letaszigálod az ágyról. - Most hagylak tanulni, de aztán az enyém vagy. Ez a csúúúnya iskola teljesen elvonja a figyelmed rólam - vág fancsali képet, és kéjes riszálással kilibben a szobából. Még vigyorogsz egy darabig, aztán visszatemetkezel a tankönyvbe. Bár semmi porcikád nem kívánja. Nem tudod, mennyi idő teli el, csak azt veszed észre, hogy a nyitott ablakon már csípős levegő jön be. Libabőrös vagy. Feltápászkodsz és kinyújtóztatod elgémberedett tagjaidat. Aztán odamész a szekrényhez, amibe időközben már legalább a ruháidat kipakoltad. Magadra kapod a legeslegpuhább melegítőt, amit valaha láttál, és mindjárt jobban érzed magad. Már nem mászol vissza a könyvhöz. Úgy döntesz ideje valami vacsi után nézni... és mellesleg Dave is rettentő csöndben van. Ez sosem jelent túl jót.
"Már megint milyen huncutságon töri a fejét?"- Igen, persze, hogy tudom, és eszem ágában sem volt megsérteni téged! - kér bocsánatot - Csak úgy beleéltem magam... meg minden...
- Nézd. Én komolyan mondtam, amit mondtam. Már úgy értem, a gyerekről is. Természetesen szeretném, és ha jön, jön. De az egyetemet mindenképp befejezem. Valahogy - és olyan fintort vágsz, ami mindig megnevetteti Dave-et. Szerencsére. Legalább mindketten felvidultok. - És most ha lehet... - sóhajtasz, és kilépsz a szobád ajtaján.
Körbenézel a lakásban, de mivel nem látod Dave-et elgondolkodsz. Azonban korgó hasadat előbbre valónak tartod pillanatnyilag, s bízol benne, hogy ez a nagy gyerek pár órát elvan egyedül minden galiba nélkül. Mosolyogva kensz magadnak egy lekváros zsömlét egy újabb pohár tejet magadhoz ragadva és lecsücsülsz a konyha közepén álló pulthoz, amin kivételesen még nem szeretkeztetek, és ezt gyorsan fel is jegyzed a fejedben lévő listára, ami kezd egyre kurtább lenni és ezen megint vigyorognod kell. Aztán ahogy egy újabb pohár tejért lépsz a hűtőhöz, észreveszed a kibiggyesztett papírfecnit, amin kapkodó betűkkel az áll, hogy párod fenn dolgozik az emeleten.
"Most legalább már tudom hol vagy" - gondolod, majd kényelmesen elfogyasztod maradék zsömlédet és arra gondolsz, hogy valószínűsíthetőleg azon a valamin dolgozik, amin reggel is rajtakaptad. Nem is akarod zavarni őt, csak elpakolsz, majd kisétálsz a tágas erkélyre beszippantva a hűvös széllel hozott friss levegőt.
A hatalmas erkélyen imádsz üldögélni. Sosem értetted tulajdonképpen, hogy miért van kint egy egész ülőgarnitúra. Hát most ebben a pillanatban megérted! Elnyúlsz a kanapén, ami kellemesen süppedős, és a maradék langyos tejet leteszed az asztalkára magad mellé. Kissé hűvös van, de most jólesik az egész napos bezártság után. Hallgatod az esti utca zajait, és közben arra is figyelmes leszel, hogy a stúdió ablaka valószínűleg nyitva van. Egyrészt hatalmas füstfelhő száll ki belőle... és ezen el is mosolyodsz... másrészt pedig kellemes, lágy zene neszeit hallod.
"Hát nem kifejezetten DM, de kellemes" - gondolod - "Kissé andalító, és roppant nyugtató. Jaj, mindjárt elalszok. Ezt nem szabad. Meg kell várnom Dave-et" - volt az utolsó gondolatod... jóllakottan elnyomott az álom.
 
Dave elégedetten dől hátra a forgós székben leellenőrizve a hangzást, miközben kifújja az utolsó slukkot és elnyomja a szivarkát a majdnem teli hamutálban. Magában hümmögi a szöveget, majd mikor úgy érzi, hogy tökéleteset alkotott, gyorsan ki is írja a számot egy CD-re. Az ablakhoz lépve figyeli a késő esti New Yorkot. Ez a kedvenc napszaka. Imádja, ahogy a város fényei milliónyi szentjánosbogárként pislákolnak.
Ahogy lepillant az alatta húzódó teraszra, meglátja az újra elszenderedett kedvesét. Először meglepődik kicsit, de aztán egy mosoly kúszik a szájára és gyönyörködik a látványban. El se hiszi, hogy végre tényleg az övé a régóta vágyott lány. Nem hitte volna, hogy ilyen gyorsan fognak a dolgok görögni miután megtörtént az a felejthetetlen szeretkezés. Már most kellemesen izgalomba hozza a gondolat, hogy egy szép nap ettől a gyönyörű fiatal nőtől meg fog születni következő gyermeke. Most döbben rá, hogy hiányoznak neki a kisbabák körüli teendők! Rosie-val is imádott törődni és szívesen vette volna, ha lett volna még egy gyermeke, de Jen már nem akart szülni. De most új esélyt kapott és minden erejével azon fog igyekezni, hogy valóra is váltsa ezt az álmot.
A gép pittyeg és kinyílik a tálca, jelezve hogy kész a CD, amit gyorsan be is tesz a tokjába kikapcsolva a gépet és gondosan bezárva az ablakot, nehogy valami történjen saját kis birodalmával, majd megragadja a CD-tokot meg a két jegyet, amit időközben beszerzett, és útját a lakás felé veszi.
Hangtalanul közlekedik a lépcsőn. Bár még nincs késő, de inkább nem csap zajt. Sosem lehet tudni. És a lakásba is a lehető leghalkabban lép be. Nem akarja elrontani a meglepetést azzal, hogy becsörtet, és esetleg felveri alvó kedvesét. Lassan odaoson a CD-lejátszóhoz, és beteszi a CD-t. Kellemesen halkra állítja, de úgy, hogy a teraszon is lehessen hallani minden szavát. Kilép a teraszra, és finoman odahúzza a garnitúrához tartozó fotelt a kanapé mellé, amin alszol. Leül veled szembe, és óvatosan keltegetni kezd. Nem akar megint megijeszteni, így inkább mellőzi a vigyort. Lassan ébredezel.
- Bocsánat, megint elaludtam. Nem is értem, mi van velem. Biztos a sok tanulás - mondod szinte félálomban - Mi ez a zene, Dave?
- Csak hallgasd - suttogja egyenesen a szemedbe nézve. Közben tenyerébe veszi kezeidet, amik kicsit áthűltek, és melengetni kezdi.
- De hiszen ez... ez rólunk szól, Dave! - mondod könnyes szemekkel - Te írtál nekünk, rólunk egy dalt? Ugye reggel is ezt csináltad már?
- Igen - mosolyodik el - Az éjjel ihletted. Beszéltél álmodban.
- Jesszus! És mit mondtam? - reménykedsz, hogy nem a gyereketekről fecsegtél már álmodban is.
- Az legyen az én titkom - kacsint egyet - Most csak hallgasd - azzal átül a kanapéra, és az ölébe veszi fejedet. Így hallgatjátok végig a számot, ami csak a tiétek. Minden párnak lehet közös száma, de sajátotok csak nektek van. Roppant büszke vagy.
- Ez volt a meglepetés? - kérdezed meghatottan.
- Hát, részben igen. Részben pedig... - és felmutatja a két repülőjegyet. - Egy romantikus hétvége, csak mi ketten, távol a várostól, távol mindentől. Mindenki körülöttünk fog sürögni-forogni, és kényeztetnek téged, mint egy királynőt. Az én királynőmet! - mondja büszkén. Sőt szinte inkább kiáltja.
- Nem hiszlek el, kedvesem!! És hova megyünk? - ülsz fel a kanapén, megcsókolva Dave-et.
- Nézd meg, rá van írva - mosolyog a kezedbe adva a jegyeket.
- ÚRISTEN!!!! - tátod el a szádat miután kibetűzöd - Montanába megyünk a hegyi tavakhoz??? - ugrasz a nyakába.
- Igen, oda! - nyögi - De ha megfojtasz, akkor nem megyünk sehova.
- Jaj, bocsi - engedsz kicsit a szorításodon.
- Tudom, hogy mindig szívesen elmentél volna oda fotózni, úgyhogy hozhatod a gépedet is, lesz anyagod - mosolyog rád megsimogatva az arcodat - Már ha nyugtod lesz tőlem - kacsint.
- Majd teszek róla - nevetsz fel, majd megborzongasz egy hűvösebb széllökéstől - Nem megyünk be?
- De, nehogy nekem megfázz! - segít fel, majd kézen fogva besétáltok a lakásba.

- Jaj, tényleg látom az üres tejesbögréket és az üres tejesdobozt... anyám, lekváros kenyeret tejjel? - képed el egy kicsit - Na jó, csinálok egy szendvicset. Biztos nem kérsz valamit?
- Hát, egy kis fagyit ennék - nézel a mélyhűtő felé sóvárgó szemekkel. És mivel tudod, hol van, ki is szolgálod magad. Az egész dobozzal magad elé veszed. És evőkanállal lapátolod befelé. Dave ezen meglehetősen jól mulat. Közben megcsinálja a szendvicsét, és leül melléd a pulthoz.
- Van kedved megnézni egy jó kis romantikus filmet? Közben akár el is alhatsz... megint - ugrat kicsit, és jól szórakozik saját kijelentésén, meg a te arcodon, ami ehhez társul.
- És mikor is megyünk? - értetlen arcár látva még gyorsan hozzáteszed - Jaj hát Montanába!
- Nos, Tommal szombaton vásárolunk, tudod, mondtam. Aztán este lesz még valami. Vasárnap hajnalban indulunk. És ne próbálj meg kibújni, mert beszéltem Bela-val, és tudom, hogy nem kell szerdáig bemenned a suliba - vigyorog saját leleményességén.
- Szombat este? Mi lesz akkor? - érdeklődsz, figyelmen kívül hagyva a kissé csípős megjegyzését.
- Nincs kedved vacsizni? - kérdezi.
- Mmmm... az az igazság, hogy én már ettem, mert nagyon éhes lettem.- Oké, akkor ez a harmadik meglepetés! - nevet fel - Már nem is számolom.
- Hát már én se... - lapátolsz be még egy kanál csokifagyit - Szombaton fogja Tom megkérni Bela kezét? - mammogod.
- Mi? - akad el Dave majdnem félre nyelve, mert csak a "szombatot" meg a "megkérnit" hallotta.
- Szóval szombaton kéri meg Tom Bela-t? - ismétled meg jót mulatva az előbbi arckifejezésén.
- Te honnan veszel ilyeneket? - kortyol a kakaójából.
- Nem nehéz összerakni a kirakóst. Tom és te plusz ékszerbolt, amiről mi lányok nem tudhatunk...
- Néha idegesítően okos vagy, szívem... - sóhajt.
- Tudom, de ezt szereted bennem. Nem igaz? - és közben jó mulatsz magadban.
- Igen, ezt. Is - helyesel a párod, és újabb adag szendvicset nyom a szájába. Te pedig egy újabb adag fagyit tömsz be.
- És milyen filmet nézzünk? - tereli gyorsan a témát Dave, mert nem igazán akar belemenni a szombatba. Sajnos tudja, hogy a helyén van az eszed, és nem tud sokáig titkolni semmit. Így inkább el is kerüli a témát. - Romantikus, vagy véres?
- Mmmm! - fintorogsz - Nem kell véres. Szerelmes filmet szeretnék. Most olyan romantikus és szerelmes hangulatban vagyok. Neked köszönhetően - és rávillantod legszebb mosolyod félig lesütött pilláid alól. Tudod, hogy ez ellenállhatatlanná varázsol. Így esélye sincs szerelmednek a vitatkozásra, egyszerűen megadja magát.
- Remek! - akkor ma csöpögünk egy keveset - fogadja mosolyod, és tényleg nem száll vitába csak belefeledkezik a látványba, és még a falat is megáll a szájában.
- Gyönyörű vagy, mondtam már? - sóhajt fel nyammogva a szendvicsén ahogy felkönyököl a pultra.
Felkuncogsz a kanalat a nyelvedhez ragasztva - Nem elégszer - nyögöd ki a két szót, ami még értelmesen is hangozhat így.
Dave felnevet, majd legyűri azt a fránya szendvicset, s elpakol.
- Szívem, nem fogsz megfázni ennyi jégkrémtől?
- Nyem! - ragadod magadhoz a tégelyt bevágva legdurcásabb arcodat, mire Dave hangosan felkacag.
- Istenem de édes vagy! Nem bírok betelni veled! - indul feléd vigyorogva, mire te már nyújtod is a szádat egy csokis csókért, amit mindketten elnevettek. Ujjadat az édességbe nyomva felkínálod azt megízlelésre és ő gyorsan le is nyalogatja. Mikor te ugyanezt teszed az ő ujjával, hallod hogy felmordul - Ezt most hagyjuk abba, ha filmet akarsz nézni...
- Hááát, nézhetünk filmet is akár... - pajkoskodsz, majd elindulsz a nappaliba a vödör jégkrémeddel, és lehuppansz a hatalmas kanapéra. Öledben a bödönnel várod, hogy Dave berakjon valami DVD-t. Nem igazán tud választani. Szegény tanácstalanul guggol a DVD-s szekrény előtt, és csak huzigálja az ujjait egyikről a másikra.
- Döntésképtelen vagyok - vallja be aggodalmas arccal hátrafordulva.
- Hát azt látom, kicsim - nézel rá kedvesen - Na nézzük, hátha segíthetek neked - és odaülsz mellé a szőnyegre. - Nem... ez sem... nem érdekel... ez unalmas... ezt már láttam. Nah, ez az. Ez jó lesz. Régi, de aranyos - mutatod fel győzedelmes arccal a filmet. Dave kancsalítva olvassa a film címét.
- „Igazából szerelem”, na ez tényleg csöpögősnek hangzik - de nem mer fintorogni, mert látja szemedben az elszántságot, hogy akkor is megnézed, ha leszakad az ég. - Akkor vissza a kanapéra, drágám, mert felfázol. Megyek, becsukom az erkélyajtót - mikor elindul, te befészkeled magad, és betolod a maradék fagyit is. Dave pedig, mint gondolatolvasó, egy puha pléddel tér vissza.
- Gondoltam fázol majd a fagyitól - és egy szerelmes mosoly kíséretében gondosan betakar.
A karjaiba fészkelve magadat hagyod, hogy eligazgassa rajtatok a takarót, miközben elkezdődik a terminálos rész a kommentárral, majd szép lassan elkezd kibontakozni a több szálon futó történet és látod, hogy Dave korábbi szkepticizmusa átvált érdeklődésbe, majd nagyokat nevet Hugh Granten, ahogy rázza a seggét a Jump című számra.
- Édesem, te ennél sokkal jobban csinálod - vigyorogsz rá, majd egy csókot nyomsz a szájára.
- Remélem is! Különben leckéket kéne vennem tőle - kacag felszabadultan, majd visszafordultok a filmhez és néha megjegyzéseket téve nézitek tovább.
Dave, végül teljesen átadja magát az élménynek, és látszólag tényleg élvezi a filmet. Ez a tudat megnyugtat. Egy-két résznél el is pityeredsz, ilyenkor hős lovagként megvigasztal. Ébren kitartotok a film alatt, és ez kellemesen érint mindkettőtöket. Nagy nyújtózások közepette összeszedelőzködtök, és átvándoroltok a hálóba. Meglepetten veszed észre, hogy az ágyneműt áthúzta. Örülsz neki, mert a tegnapin elég sok minden volt. Erre a gondolatra félig vigyorogsz, félig fintorogsz.
- Köszönöm - suttogod - Már alig várom, hogy lefekhessek - nyögöd hullafáradtan, és csak annyi erőd van, hogy ledobáld a ruháid az ágy felé vezető úton. Dave megáll az ajtóban, és megtámasztja az ajtófélfát. Csak nézi a mutatványod, ahogy imbolyogva vonaglasz a friss ágyikó felé. Máris álmodozik. - Nem jössz, édes? - kérdezed, már a takaró alatt kucorogva, anyaszült meztelenül.
- Máris, kincsem - rögtön elkezd kibújni a ruháiból, és melléd heveredik a takaró alá. Szorosan átölel, és nem biztos benne, hogy bármire is vevő vagy ebben az állapotban.
- Hmmm.... olyan finom meleg vagy - motyogod a vállgödrébe.
- Haha, ha tényleg az lennék, akkor nem veled feküdnék itt, hanem valami szépreményű ifjú zenésszel - kuncog.
- Jaj te! Tudod, hogy nem úgy értettem! És még ha az is lennél, akkor is te lennél a legforróbb pasas akit ismerek - csíped meg a bicepszét, mire feltartva karját be is feszíti neked.
- Nézd csak milyen izmos, és forró pasid van! - mosolyog, mire te felemeled fejed, és egy puszit nyomsz az arcára, de ő még időben feléd fordul és forrón megcsókol.
Visszacsókolsz, bár fáradt vagy. Dave nem nagyon foglalkozik ezzel. De nem a rossz értelemben. Most nem vár el tőled semmit. Egyszerűen csak szeret, és kényeztet. Csókolgat és ölelget, finoman simogat. Nagyon jólesik, de nem tudod sokáig élvezni. Sajnos megint elájulsz. Dave, csak mosolyog, és abbahagyja a kényeztetést. Felveszi veled a kifli alakot, és a nyakadba szagolva megpróbál elaludni. Sokáig hallgatja egyenletes, nyugodt szuszogásodat a karodat, majd lapos hasadat simogatva, miközben arra gondol, mennyire gyönyörű lennél, ha már gömbölyű pocakkal feküdnél mellette. De erre még várnia kell, pedig már nagyon élvezné a látványt, és a tudatot, hogy újra apává válhatna általad. Finoman puszilgatja a válladat szorosabbra vonva ölelését körülötted, mintha csak így is megerősítené azon szándékát, hogy mindent el fog követni (például Montanaban is), hogy ez minél hamarabb bekövetkezzen. Lassan és álmosan elmosolyodik és a füledbe súgja, hogy nagyon szeret, aztán az illatodba burkolódzva lehunyja szemeit és átadja magát közös jövőtökről szóló álmainak.
 
Reggel nagyon nehezen keltek, mindketten. Mintha vissza sem akarnátok jönni a szép álmokból. Péntekre virradt, és a te fejedben az jár, hogy holnap lesz Bela nagy napja. Egyre jobban izgulsz. Már éppen azt kezded tervezgetni, hogy mit fogsz felvenni, hiszen biztos vagy benne, hogy ti is hivatalosak lesztek a nagy eseményre. A párnába fúrod arcod, és fojtott hangon nevetgélsz. Erre szerelmed is elkezd mocorogni melletted, és tesz egy fél fordulatot, hogy át tudjon ölelni. Hálás vagy ezért a forró öleléséért, és azért is, hogy nem látszik rajta haragnak semmi nyoma, amiért tegnap elaludtál.
- Ne haragudj az estéért. Nem értem miért, de nagyon fáradt voltam - mosolygod szemébe első mondatod, majd engesztelésül hatalmas csókot kap.
- Ugyan miért haragudnék rád? Éppen rád. Ha akarnék sem tudnék. És különben, is előttünk az élet! - mondja vidáman, miközben jól megszorongat. Ettől az erőtől elkezdesz bizseregni minden porcikádban, és úgy döntesz cselekszel is. Felé fordulsz és egyik lábad átveted a derekán, amitől igen közel kerülsz a reggeli merevséghez. Mosolyogsz, és kezed felfedező útra indul.
- Látom, kipihented magad - kerekedik el a szeme, amikor kicsit erősebben megszorítod az érzékeny testrészt. Elkezdi csókolni a nyakad, mire te még szorosabb ölelést adsz neki. Szép lassan összefonódtok, és ő beléd siklik. Nagyon vágyott már rád, érzed. Szeretkezésetek - lehet, hogy az esti film hatására - lassú, és szerelemmel teli. Semmi jele vadságnak, vagy erőszaknak. Élvezed is a változatosságot. Nyugodtan mozogtok, és érzed, ahogy lassan csúcsközelbe kerülsz. Nagyon lassan, és már szinte az egész tested ég tőle. Dave behunyt szemekkel mozog, és nagyokat sóhajt.
 - Szeretlek - súgja egy nyögés és egy erőteljesebb tolás közben. Neked ennyi pont elég volt ahhoz, hogy beteljesülj. Érzed magadban az erővel kitörő orgazmusát. Örömmel nyugtázod, hogy ismét sikerült egyszerre elmennetek. Melléd fekszik, és hasadra teszi fejét. Mintha máris hallgatózna.
- Mész ma suliba? - kérdezi halkan.
- Igen, sajnos ma még mennem kell. És Bela-val is van egy kis dolgom.
- Ugye tudod tartani a kis lepcsest?! - néz rád riadtan, szinte már kétségbeesve. Erre nem állhatod, és hangosan felnevetsz.

- Micsoda feltételezés ez? Persze, hogy tudom! - mosolyodsz el megsimogatva meleg arcát - Nem fogom elrontani a meglepetést.
- Remek! Akkor holnap vegyél fel este valami csinosat, mert vacsizni megyünk Tomékkal.
- Remek, bár nincs egy göncöm, általában minden nőiesebb cuccomat Bela-tól kértem kölcsön - nézel rá egy kicsit zavartan - Úgyhogy akkor vásárolnom is kell... - forgatod meg a szemeidet.
- Tedd azt, vidd csak az egyik hitelkártyám és vedd meg, ami tetszik. Nem akarom, hogy bárminek is a hiányában szenvedj - mosolyog rád, majd még egyszer megcsókolja a szádat - De most mennem kell lassan. Hamarosan jönnek a fiúk... - ül fel és nekikészül, hogy kimásszon a hatalmas ágyból - Meg beszélnem is kell Jennel és az ügyvédeimmel később.
Nem mondasz semmit csak fektedben átöleled a derekát és belecsimpaszkodsz, hogy ne menjen még.
- Lilith - sóhajtja -, engedj el...
- Nem, nem - válaszolod mosolyogva, és simogatni kezded alhasát amitől libabőrös lesz.
- Lilith... mennem kell... - próbál tiltakozni elakadó lélegzettel, mikor kezed az ölébe siklik rákulcsolódva tagjára.
- A-aaa, majd később, szerelmem – súgod a fülébe már térdelve, majd a hátát kezded puhán csókolni, miközben kezed egyre merészebben simogatja hamar feléledő tagját. Mikor úgy érzed, hogy már felkészült forró öledre, megkerülve őt lemászol az ágyról, majd ültében hátralököd, mielőtt az ölébe másznál. Elvigyorodva figyel.
- Imádom, hogy.... ahhh ilyen telhetetlen vagy! - akad meg mikor megragadva őt mélyen a nedvességedbe vezeted, és azonnal felveszel egy lassú, de ütemes ritmust felsóhajtva az érzéstől, ahogy kemény tagja újra kitölt és minden egyes mozdulattal érzékeny nőiességed ingerli. - Imádom... - folytatja Dave -, hogy... ennyire kívánsz! - siklanak kezei a derekadra, és felnyögve hátraejti a fejét egy pillanatra, ahogy csípőddel körözve kezdesz ráereszkedni férfiasságára.
- Nem is tudnálak... nem kívánni! - liheged, majd gyorsítasz mozdulataidon zihálva. Valami kapaszkodót keresel, ahogy felsőtested hátradől, Dave ezt pedig észrevéve felhúzza térdeit, melyekre azonnal ráteszed kezeidet kitámasztva magad. Mellbimbóid a kéj egy újabb hullámától megmerevednek, testedet elborítja a libabőr, ahogy mozgásod intenzitása erősebbre vált, majd hirtelen lelassulva csípődet előre-hátra mozgatva kínzod magatokat. David már folyamatosan hatalmasakat nyög mély hangján tekintetét egyesülésetek helyére szegezve. Tudod, hogy csak még inkább felizgul a látványtól, ahogy merevsége csillogva újra és újra eltűnik a testedben. 
Zihálásodat megszakítja egy kisebb sikkantás, mikor egyik hüvelykujja megtalálja nedves csiklódat és pont úgy kezdi el izgatni, ahogy te szereted. Mindezt azért teszi, mert már érzi, hogy nagyon közel jár és téged is magával akar vinni. Újra fel-le mozogsz rajta egyre erőteljesebben csapódva testének, ahogy hátrahajtod már te is a fejed, egész testedet meghajlítva. Dave gyönyörködik a plafon felé meredező bimbóidban, a feszes melleidben, a finoman kirajzolódó bordáid látványában, a hasad és a csípőd finom íveiben - elmosolyodik, mikor saját nyelvét kidugós arcképére siklik ködös tekintete egy pillanatra, majd lesiklik, hogy nagyokat nyögve nézze egyesüléseteket. Egyre erősebben szorítja a csípődet és a combjaidat felváltva, mintha csak keresné, hogy a beteljesülés pillanatában melyiket lesz jobb fogni. Feje továbbra is megfeszül, ahogy figyeli egyre szenvedélyesebb mozdulataidat és hallgatja, ahogy testetek összecsapódik újra meg újra meg újra, s elégedetten hallgatja ahogy elragadtatva motyogsz mindenfélét róla - leginkább persze, hogy milyen jó vele. Észre se vette, hogy mikor kezdett az ő csípője is mozogni felfelé, hogy hamarabb találkozhasson a te lökéseiddel. Ezek megállnak mikor megragadja a csípődet és megmerevedve hagyod, hogy ő kezdje vadul felfelé mozgatni sajátját torokhangon nyögve. Egész tested izzadtságban úszik már, combjaidban érzed, hogy hamarosan görcsbe állnak, ha még sokáig kell tartanod ezt a pózt, de nem érdekel csak az öledben szárnyra kapó óriási érzés, melynek az utolsó löketet Dave mély hörgése adja meg, ahogy hosszasan élvez beléd forró magjával újra és újra elöntve vadul pulzáló hüvelyedet, ahogy sikoltva élvezel vadul szorítva térdeit, teljesen megfeszítve testedet.

Még nincs hozzászólás.
 
Bejelentkezés / Sign in
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
VENDÉGKÖNYV / GUESTBOOK

 
Placebo (HUN)
 
30 Seconds To Mars (HUN)
 
Depeche Mode (HUN)
 
Harry Potter folytatásos (HUN)
 
Harry Potter novellák (HUN)
 
Bi/Lesbian/Gay történetek (HUN)
 

Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!    *****    Amikor nem tudod mit tegyél és tanácstalan vagy akkor segít az asztrológia. Fordúlj hozzám, segítek. Csak kattints!    *****    Részletes személyiség és sors analízis + 3 éves elõrejelzés, majd idõkorlát nélkül felteheted a kérdéseidet. Nézz be!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek érdemes belenéznie. Ez csak intelligencia kérdése. Tedd meg Te is. Várlak    *****    Új kínálatunkban te is megtalálhatod legjobb eladó ingatlanok között a megfelelõt Debrecenben. Simonyi ingatlan Gportal