Sea of Sin
Sea Of Sin

 
Kapcsolatok / Contacts
 
Useless-girl
 
Slipknot (ENG)
 
Trivium (ENG)
 
Adam Lambert
 
30 Seconds To Mars (ENG)
 
PLACEBO (ENG)
 
DM Fanfictions (ENG)
 
Thor (ENG)
 
Bi/Lesbian/Gay stories (ENG)
 
WrongSideOfTown - The Voice
WrongSideOfTown - The Voice : 6. fejezet

6. fejezet

  2009.12.24. 21:46


6. fejezet

 

Másnap reggel a nap hét ágra sütött, és az évszakra nem jellemzően máris kellemesen meleg volt odakint. Dave ébredt fel először és óvatosan kihúzta elzsibbadt karját Carla vállai alól. Lassan felült és halkan kiment a fürdőbe. Úgy döntött, hogy kicsit feltérképezi szeretője lakását, amit a konyhával kezdett. Nem sokat kellett kutakodnia, hogy mindent megtaláljon, amire szüksége volt: kávét, cukrot, tejszínt, csészéket, kanalakat és egy tálcát. Készített egy jó erős kávét, rápakolta a dolgokat a tálcára némi pirítóst, vajat és lekvárt is előszedve, majd bevitte a szobába, hogy megvárja, míg Carla felébred. A kávé isteni illata hamar hatni kezdett és kinyitva szemét megpillantotta Dave-et, ahogy az ablaknál ül az egyik karosszékben épp a kávéjából kortyolva. Carla felült és nyújtózkodott egyet. Dave ezek szerint korábban kitalált a sötét szobából az előtérből beszűrődő fény segítségével, de most elhúzta a sötétítőket.

- Ohhh, ne ilyen sok fényt ilyen korán, ha kérhetem! – nyögött fel Carla, s visszadőlve párnáira drámaian befogta a szemeit.

- Neked is szép jó reggelt, Miss Zsémbesség! – nevetett Dave – Kávét?

- Bocsi, nagyon lassan térek magamhoz. Megpróbálok civilizáltan viselkedni veled, de nem ígérek semmit.

Carla komolynak tűnt, ahogy reggeli hátnyújtó gyakorlatait végezte, először az egyik, majd a másik oldalon. A takaró csak részben takarta testét, s hajlékonynak és puhának tűnt Dave szemeiben, aki csak azért nem ugrott rá, mert nagyon éhes volt… El is kezdte megvajazni a pirítósát, kinézve az ablakon, hogy elterelje gondolatait a korábbi vágyáról. Remek napjuk van a városnézéshez. Kitöltött neki is egy csésze kávét és megkérdezte: - Tejet? Tejszínt? Cukrot?

- Tejet, köszönöm – könyökölt fel a nő és elvette a felkínált csészét – Majd meglátod, miután megittam a kávét, újra képes leszek mosolyogni és intelligens beszélgetést folytatni!

Dave elmosolyodott és megkockáztatta, hogy megsimogassa a nő selymes haját.

- A múlt éjjel… az nagyon… te nagyon… - kereste a szavakat.

- Kedves voltam? Vagy jó? Vagy vad? – nevetett fel Carla.

- Mindegyik és több. Eszméletlen volt! – simított végig az álla vonalán, hogy az álla alá nyúlva megemelje az arcát, s egymás szemébe nézhessenek.

- De jól érzem azt a „de”-t, közeledni, igaz? – húzódott el. Nem akart semmi olyasmit hallani, hogy „de ezt nem tehetjük meg újra” vagy hogy „rendbe kell hoznom otthon a dolgaimat”. Nem, nem ma. Az csak mindent tönkretenne!

- Persze, hogy van „de”, mert nem lehetek mindig veled. Olyan óvatosan kell lezárnom a házasságomat, amennyire csak lehetséges, hogy ne ártsak a gyerekeknek, és tudod, nem vagyok egy átlagos kilenctől-ötig dolgozó ember. Valami közbejött az albummal kapcsolatban és jövő héten már mennem is kell vissza New Yorkba… - halkult el a hangja és lehajtotta a fejét.

- Ez hétfőt jelent? – suttogta Carla.

- Nem bújhatok ki alóla. Sajnálom, édes – és Dave valóban úgy tűnt, hogy őszintén sajnálja.

- És mikor tudsz visszajönni Párizsba? – nagyon reménykedett benne, hogy a férfi nem fogja összetörni minden reményét ezen a reggelen, még az is lehet, hogy csak egy gyors látogatás lesz New Yorkba.

- A hét végén. Látod? Nincs szükség, hogy lógasd az orrod! Gyerünk, edd meg a pirítósod és hadd lássak egy mosolyt… - emelte meg a nő állát, hogy szomorú arca egy vonalba kerülhessen a sajátjával, s adott egy édes csókot a pisze orra.

Carlának sikerült egy kis megkönnyebbült mosolyt produkálnia. – Rendben. Jobb lesz, ha összekapjuk magunkat, ha el akarunk jutni sok-sok múzeumba és emlékműbe! Ettél, kedvesem? – Kicsit izgult, ahogy először használt ilyesmi becézést.

- Igen. Farkaséhes voltam, úgyhogy az én részemet kávékészítés közben ettem meg… De azt hiszem, el tudnék viselni még egy kicsit! – hajolt előre és játékosan harapott egy hatalmasat a nő vajas pirítósából…

- Hé! Most megeszed az én kajámat is?! – Carla úgy tett, mint aki felkapta a vizet, de elnevette magát Dave bohóckodásán, aki négykézláb állt, a következő harapásra várva, amit meg is adott neki, miközben megsimogatta a fejét. – Egy vad angol állattal reggelizem. Mi vagy te? Farkas? – nevetett még mindig, s ezzel elvarázsolta Dave-et.

- Valami olyasmi… amit csak akarsz, baby – suttogta és nem pazarolt több időt a pirítósra, inkább előre hajolt és szájon csókolta. Carla rögtön viszonozta azt és szabad kezével megcirógatta az arcát.

 A férfi csókjai kezdtek egyre szenvedélyesebbekké válni. Még mindig látta maga előtt a korábbi képet, ahogy Carla csodás testét nyújtotta… Érezte, hogy a nő elkezdett reszketni, s a vágy egy pillanat alatt felcsapott mindkettejükben. Ahogy megérintette a meztelen kulcscsontot és a felkarját, libabőr jelent meg puha és illatos bőrén. Ezen elmosolyodott, mikor megérezte, de még nem szakította meg a csókot, inkább még inkább felfedezte magának a telt ajkakat. Édes ízétől még egy adagnyi forróság lövellt le az ágyékába.

- Hé… hé… - suttogta, mikor végre meg tudta szakítani a csókot egy pillanatra.

- Mi az? – nézett fel rá Dave sötét vágytól csillogó szemekkel, majd elkezdte csókolni a nő állának vonalát, az arcát, a fülét, s csupasz érzékeny nyakát.

- Nem múzeumba… akartunk… menni? – nyögte halkan, de hagyta, hogy elvegye a tálcát az öléből.

- Az várhat… még korán van… És miénk a világ összes ideje… - mondta, majd a nő reakcióját figyelte, ahogy mohó keze végigsimított a testén, hogy a lábai között álljon meg -… később is mehetünk várost nézni…

- Oh istenem… - hajtotta hátra a fejét az élvezettől, ahogy Dave ujjai simogatni kezdték érzékeny nőiességét – Szeress engem, Dave! Csak szeress engem… - nyögte egyre hangosabban.

- Azt fogom tenni, édes… - csókolta meg a csábítója huncut arcát, s figyelte a reakcióját, miközben ujjai újra megtalálták az utat nedves szeméremajkai közé. Carla visszafeküdt a párnákra, ahogy teste ívbe feszült. Dave tekintete itta magába a látványt. Annyira gyönyörű volt! Még több élvezetet akart adni neki… Figyelte, ahogy a kívánatos ajkak újra és újra elnyílnak, ahogy ujjai ki-be mozogtak a testében.

- Uhh… máris milyen nedves vagy… - jegyezte meg rekedten s előre hajolva megkóstolta kemény mellbimbóját, míg szabad kezével rászorított a másik mellre.

Carla felnyögött, ahogy a vágy egy újabb hulláma vágott át testén. Ujjai markolták és simogatták Dave haját.

- Gyerünk… Dave! Csókolj meg! Ne… ne a számon… ott lent… - suttogta, s a forróság egy újabb folyamát érezte megérkezni a lábai közé, ahogy meglátta mocskos mosolyát.

A teste most már édes kínban égett. Izmai meg-megrándultak, amerre Dave ajkai jártak. Aztán a csodás száj hirtelen a lábai közé ért, s szenvedélyesen izgatni kezdte a csiklóját. Levegő után kapott és egyre hangosabban nyögött minden egyes nyalintás, gyengéd harapás és dörzsölés után, amit kapott…

- Oh… IGEN! Oh… Istenem! Oh… Dave! – csak ezeket volt képes ismételgetni, ahogy a férfi feje a szélesre tárt lábai közt időzött, melyeket Dave szabad keze az érzékeny belső combokon simogatott.

Mielőtt azonban túl messzire vitte volna őt, abbahagyta a kényeztetését odalent, de szája csak azért emelkedett el a lüktető ponttól, hogy újra találkozhasson az eddig elhanyagolt éhes ajkakkal. Carlának alig volt ideje felfogni, hogy a férfi nyelve kicsúszott belőle, és valami egészen mással váltotta azt fel. Dave hangosan felnyögött, ahogy fájón feszülő és lüktető tagja újra maga körül érezhette a forró nedvességet. Carla is felnyögött és térdeit felhúzva saját vállaiig biztosította a legkönnyebb behatolási szöget. Lepillantva nézte, ahogy teste egyre többet és többet fogad be Dave-ből. A látvány megbabonázta. Keményen megragadta a férfi vállait és magára húzta, hogy vágyakozó testén érezhesse teljes súlyát. Megtalálta ajkait egy sebző csókra, s mindketten nyögni kezdtek, ahogy Carla vonaglani kezdett alatta. Csípőjével körözött, majd Dave mozdulatai egyre gyorsabbak és gyorsabbak lettek a percek múlásával, ahogy a vágy vörös köde ereszkedett az elméjére.

Most már mindketten rendszertelenül ziháltak, s Carla újra ismételgetni kezdte korábbi három mondatos mantráját, míg el nem érte az orgazmusát egy hirtelen és vad mozdulattól. Belső izmai pulzálni kezdtek és keményen rászorítottak Dave-re. Ettől az érzéstől az énekes rekedten felmordult és egy hosszú és hangos kiáltással belé lövellte spermáját, ahogy tövig a nőbe csúszott… Érezte az alatta fekvő testének megfeszülését, majd elernyedését, s végül ránehezedett, még mindig zihálva, fejét a csodás mellek közé hajtva. Érezte, hogy a finom ujjak simogatni kezdték a haját, a vállait és a hátát.

Carla még mindig kimerülten levegőért kapkodott, mikor Dave felé fordult, adott neki egy újabb szenvedélyes csókot és megszólalt:

- Carla, gyönyörűm! Biztos vagy benne, hogy nem érzed kényelmetlennek a helyzetet? Azt hogy itt vagyok? Hogy a szeretőm vagy? Nem fog fájni?

- De igen, fog. De akkor is… akarlak David, és nem számít milyen nehézségek merülhetnek fel. Sokat gondolkodtam, de döntöttem, és tartom magam a döntésemhez.

- És a döntésed zöld utat ad nekem?

- Igen.

- Értem – csókolta meg újra – Most hogy ezt tudom, őszinte leszek hozzád – válaszolta és a dereka köré tekerte a krémszínű vékony takarót. Felemelve a végét a fürdő felé kezdett vonulni, mintha csak Caesar indult volna a szenátus elé. Csupán a babérkoszorú hiányzott a fejéről.

   

Úgy döntöttek, hogy abban az étteremben fognak enni, ahol legutóbb is együtt voltak és egy könnyű ebéd után el is kezdték körútjukat a városban. Carla először a Louvre-t akarta megmutatni neki, ami Párizs leghíresebb múzeuma volt, és ahol az egyik kedvenc könyvének, a Da Vinci Kódnak, egy része is játszódik, melynek tartalma vitatott, de neki tetszett, ahogy Dan Brown megírta, és ahogy leírta ezt a csodaszép múzeumot benne.

A Louvre-ban csak két részleget néztek meg: a Mona Lista galériát és Carla kedvenc szárnyát, ahol a Rodin szobrok voltak. Úgy döntöttek, inkább taxival indulnak tovább, mert Dave-et többször is felismerték annak ellenére, hogy rajta volt a napszemüvege, s kezdte megunni, hogy mosolyogva autogramokat kell osztogatnia. A leginkább azt utálta, ha a rajongói bőrére kellett dedikálnia, mert a tollaik sosem fogtak rendesen az izzadt bőrükön, úgyhogy elég hosszadalmas és frusztráló tudott ez lenni. Carlának meg kellett birkóznia a kíváncsi rajongók pillantásaival, melyek nem is igazán féltékenységről árulkodtak, sokkal inkább csodálatról, ahogy minden adandó alkalommal megfogta Dave kezét, s mindketten felsóhajtottak, mikor végre kijutottak az épületből az üvegpiramison keresztül. A taxi egy percen belül megérkezett, amiben menedéket találtak maguknak.

- La Tour Eiffel s'il vous plaît – mondta Carla a sofőrnek, majd Dave-hez fordult – Megfelel, mon amour?

Dave csak vállat vont és elmosolyodott – Te vagy az idegenvezető, mon amour… Hmm ez jól hangzik: mon amour! – ismételte meg, próbálva franciásabban hangzani, amitől Carla felkuncogott.

Miután levették a napszemüvegüket megfogta a férfi kezeit és az egész utat így töltötték, egymás szemébe nézve vagy kipillantva az ablakon, ahogy egymás belső alkarját cirógatták, fel-le húzogatva rajtuk az ujjaikat, vagy kis üzeneteket irkálva egymás érzékeny bőrére. Carla azt írta: „Nagyon kanos voltál ma reggel” és Dave válaszolt: „Ez panaszkodás?”. Carla hátravetette a fejét és felnevetett. Ezeket a pillanatokat majdnem annyira szerette, mint amikor szeretkeztek. Az igazat megvallva teljesen elvarázsolta a férfi és körülbelül még 24 órára az övé volt… Aztán utána lesz nehezebb.

De most nem akart erre gondolni. A percek, amiket együtt tölthettek, túl értékesek voltak ehhez. Úgyhogy úgy döntött, jól fogja eltölteni vele azokat, ezért is adott egy hosszú, gyengéd csókot neki, majd a csillogó szemekbe nézett. Egyértelműen meg tudta mondani, hogy valami „rossz” dolgon járt az énekes agya… de nem tudta kihúzni belőle… Szerencsére nem volt túl sok turista az Eiffel toronynál, Carla már látott sokkal forgalmasabb napokat is.

Lerendezték az anyagiakat a taxi sofőrrel és az Eiffel torony első liftjéhez sétáltak. A lift még így is tele volt turistákkal, mikor elindult. Dave-nek tökéletes volt a helyzet terve kivitelezéséhez, ahogy a többi turista az egyik sarokba szorította őket. Carlának igaza volt: megint kedvet kapott hozzá! A nő szeretője előtt állt, így Dave-nek könnyű volt megfognia a kezét és hátrahúzva a nadrágjára vezetni – már most pokolian kemény volt! Arra nem volt hely, hogy bármit is csináljanak, de már a gondolat, hogy mit is érint elég volt ahhoz, hogy Carla teste felforrósodjon, s hozzá is simult Dave-hez, s suttogva megkérdezte: - Ez tetszik?

A férfi válaszként a nőhöz nyomta a csípőjét, majd Carla megérezte, hogy a férfi keze megpróbált hátulról a farmerjába csúszni. Szerencsére csípőfarmer volt rajta öv nélkül, úgyhogy könnyedén be tudta csúsztatni a kezét tenyérrel felfelé, pontosan a lábai közé. „Jesszus! Itt akar simogatni a liftben?!” – kiáltott fel magában. Ismerte jól az Eiffer tornyot, és bármennyire is nehéz volt, azért figyelte, hogy hol tart a lift, de még csak az első emelethez vezető út egyharmadánál tartottak… rengeteg idő Dave számára, hogy dolgozzon rajta!

Amennyire csak merte, oldalra fordította a fejét s egy kicsit széjjelebb tárta a lábait. Dave látta a félig lehunyt vágyakozó tekintetből, hogy nem kell majd sokat dolgoznia ahhoz, hogy eljuttassa a csúcsra, úgyhogy neki is kezdett. Egy kis nyomással el is érte a célját, s rövid, lassú, hatékony mozdulatokkal dörzsölni kezdte a kezében tartott nőiességet. Carla már ott tartott, hogy felsikolt, annyira jó érzés volt, de helyette inkább simogatni kezdte Dave férfiasságát és erősen ráharapott farmerkabátja gallérjára. Dave ezt észrevette, és egy halk, mély nevetést hallatott: - Mindjárt ott van, Madame? Talán egy kicsit gyorsabban? – és a választ meg sem várva mélyen belélökte ujját és gyorsított a tempón. Másodperceken belül Carla érezte, hogy térdei megrogynak – az Eiffel toronyban fog elélvezni! Dave érezte, a mozdulatot és attól tartva, hogy esetleg a nő elesik, szabad karjával átölelte a derekát. Ez segített minimalizálni Carla rángó mozdulatait. Ha Dave nem ölelte volna át, akkor valószínűleg a jelenet kívülről úgy festhetett volna, mintha Carlának epilepsziás rohama lett volna!

Ahogy az élvezet hullámai elcsitultak, visszahúzták kezeiket és rendbe tették ruháikat a kilátásban gyönyörködő turistáktól körülvéve. Dave felnevetett, ahogy a liftajtó kinyílt.

- Talán a következő szakaszon én is a kilátást fogom nézni. Szégyen, hogy eljöttem egész idáig és még mindig nem láttam semmit Párizsból!

Carla elmosolyodott és megfogta Dave kezét. Megcsókolta a középső ujját, majd azt suttogta: - Tudod, hogy mit szeretném most tenni… de nem merem!

- De én igen! – súgta vissza és egy kicsit elfordult, hogy a nőt kínozva lenyalja saját ujját, mely még mindig Carla duzzadt szeméremajkainak nedvétől csillogott… „Jézusom, nem bírok betelni ezzel a nővel!” – gondolta közben.

Mire Dave megfordult, az összes turista elhagyta a liftet…

Dave Carla előtt lépett ki és a második lift felé indult, majd megfordulva megfogta a kezét. Ezúttal ők voltak az utolsók, akik beszálltak, így mindenki rájuk látott, de Dave így is nagyon közel állt szeretőjéhez, gyengéden a nyakára lélegezve, finoman ráfújva az érzékeny területre és kis ziháló hangokat kiadva. Már ott tartott, hogy hangosan felnyög, s ezt Carla is észrevette, mert hallotta azt a halk mellékzöngét a rövid és szaggatott légzésben, ami erre utalt, ezért a nő megbökte Dave bordáit, amitől vissza kellett nyelniük egy nevetést.

- Ejnye, ejnye! – suttogta Carla összevonva szemöldökét – Manapság olyan furcsa emberekkel lehet találkozni Párizsban!

Dave meg akarta bosszulni a dolgot azzal, hogy megcsikizi a nőt, de nem volt elég hely a tömött liftben, úgyhogy csak azt tátogta „na várj csak” és ránézett a napszemüvege fölött összehúzott csillogó szemeivel, s egy mocskos mosolyt villantott rá, amiben volt valami démoni vadság… Dave-nek igaza volt, Carla már alig várta, hogy megtudja, mit tervez a férfi!

A lift ezúttal megremegve és hangosan állt meg, szó szerint Dave karjaiba lökve Carlát, aki hogy megtartsa egyensúlyát, egyik lábával a férfi lábai közé lépett és megérezte, hogy még mindig milyen kemény volt. Minden vágya volt, hogy megérinthesse őt ott lent, de az ajtók kinyíltak és Carlának kellett először kiszállnia.

Ahogy kilépett, egy huncut mosolyt villantott Dave-re és felkiáltott: - Az utolsó a hunyó! – azzal eltűnt egy sarok mögött, a ffelé a lépcső felé tartva, ami a torony legtetejére vezetett. Elég hosszú út volt és nem volt biztos benne, hogy futva meg tudja tenni, s tisztában volt vele, hogy lehet, hogy Dave kényelmetlennek fogja találni a rohanást, de az az ő problémája! Úgy tűnt ő fog nyerni, mert mire Dave reagálhatott volna, máris hét-nyolc lépcsőfoknyi előnye volt. De hallotta a lépteit maga mögött, úgyhogy begyorsított. A férfi megint azt a fura légzést hallatta, ami leginkább farkasszerű mordulásokra emlékeztetett és biztos volt, hogy utol fogja érni… De Carla éppen hogy csak előtte ért fel és elkezdett fel-le ugrálni.

- Nyertem! – krákogta, mert a szája kiszáradt a felfelé úton, ugyanis végignevette azt. De ezt a problémát Dave gyorsan megoldotta egy hosszú és mély csókkal abban a pillanatban, amint megérinthette. A nyelve éhesen járt Carla szájában, és a kezei kíváncsian csúsztak a szűk póló alá… Körülbelül 30 másodpercük volt mielőtt a többi turista felért volna.

Dave megszakította a csókot és a nyakába súgta: - Tudod, mit szeretnék most csinálni? – kezei most már a melltartóban jártak, durván játszva annak tartalmával.

Carla látta, ahogy a férfi tekintete a védőkorláton belül lévő teleszkóp korlátjára fókuszált.

- Kényszeríteni, hogy hajoljak rá a korlátra, miközben te hátulról megkefélsz? – nézett rá csillogó szemekkel. Eltalálta?

- Elsőre kitaláltad! Szép volt! De erre most nincs időnk, édes… - azzal lesimította Carla pólóját, mivel máris hallotta, ahogy a lépések egyre hangosabbakká váltak mögöttük.

- Tartogassuk későbbre ezt az ötletet! – nevetett fel a férfi – Majd figyeljünk a korlátokat, amik mellett ma elhaladunk, mert lehet, hogy megint rám tör a vágy, hogy az egyiknél tegyelek a magamévá! – hangjában kihívás csengett, s Carla kettégörnyedt a nevetéstől, ahogy elképzelte a Dave által felvázolt kivitelezhetetlen képet. Hol volt Párizsban egy elég csendes hely ehhez? Sehol. Mindenhol turisták nyüzsögtek!

Carla hitetlenkedve megrázta a fejét, s ezúttal a férfi olvasott úgy a gondolataiban, mint ahogy ő tette korábban.

- Fogadjunk, hogy találok egy olyan helyet!

- Fogadjunk, hogy nem. Mi a tét? A ma esti vacsora?

- Megegyeztünk! Kezet rá! – azzal kezet ráztak, miközben az első turista elsétált mellettük, hogy gyönyörködjön a kilátásban. Úgy döntöttek ők is turistát fognak játszani.

- Gyere, és ezt nézd, mon amour! – mosolygott Carla és egy a távolban ragyogó fehér épületre mutatott – Az a Sacré Coeur, a Szent Szív Bazilika. Oda megyünk innen. Hát nem szép?

- De az. Akkor ha odamegyünk, onnan látni fogjuk, ahol most vagyunk – mondta, majd hirtelen elkomorult – Ahol azt mondtam neked… – fordult felé, hogy egymásra nézhessenek. Carla nagyot nyelt. - …hogy te vagy a leggyönyörűbb, legelbájolóbb, legszexibb nő, akit volt szerencsém megismerni – azzal megfogta a kezét, hogy finoman megcsókolja, s levette a napszemüvegét, hogy a szemeibe nézhessen – Komolyan mondom Carla. A szívem mélyéről jönnek ezek a szavak. Valamit be kell vallanom.

- Igen, Dave? – Carla visszafojtott levegővel várta, hogy folytassa.

- Nos, én… Carla, arról van szó, hogy… szeretlek – hadarta el a végét egy kicsit zavartan.

Carla komoly tekintettel és a szívében egy újfajta melegséggel nézett a szemeibe.

- Úgy ahogy én szeretlek téged, David? Sosem gondoltam volna, hogy ez lehetséges, de látod… beléd szerettem. – Nem igazán tudta elhinni, hogy ez lehetséges volt ilyen rövid időn belül. „Mi folyik itt?” – gondolta. Alapjában véve nem volt az a típus, aki könnyen beleszeret valakibe. Mit művelt vele Dave? Egy kicsit félt tőle, hogy a szenvedély lángjai csúnyán meg fogják égetni a jövőben, ha hagyja, hogy ez tovább folytatódjon, de… nem tudott ellenállni az énekesnek. Keskeny kezei közé fogta a férfi arcát és mélyen a szemébe nézett. Biztos volt benne, hogy fájni fog, de érezte, hogy ő volt az a személy, akiért érdemes szenvednie. Ki fogja bírni. Meg fogja találni a módot, hogy túlélje a nehéz időket. Valahogy…

   

Épp napnyugtakor értek a Szent Szív Bazilikához, s a mellvéden ülve nézték, ahogy a horizont felé araszolt a nap. Néha megcsókolták egymást vagy beszélgettek. Dave kapott egy hívást a mobilján, és a férfi arcáról leolvashatta, hogy terveik meg fognak változni. Dave elmagyarázta neki, hogy mi a helyzet, és hogy mennyire sajnálja, majd úgy döntött, hogy a legjobb az lesz, ha ott helyben búcsúznak el. Hétfőn egy hétre vissza kell repülnie New Yorkba, és addig sok elintéznivalója van még a vasárnapi nap folyamán, úgyhogy a városnézés második napját el kell halasztaniuk. Ezeket a híreket finoman közölte a nővel, tudva, hogy el fogja szomorítani velük, de nem tudta hogyan másképp tudta volna megoldani a számos üzleti dolgot, ami mind a hamarosan megjelenő második szólóalbumával volt kapcsolatos. Carlának meg kell próbálnia megértenie, és a nő összeszedve magát ezt meg is próbálta. Ez lesz az első erőpróbája. Dave felvetette, hogy a nő lakásáig osztozhatnának a taxin, majd onnan megy tovább a hotelba.

- Nehéz lesz kibírni egy egész hetet, mon amour – mondta Dave, majd hozzátette: - Szeretnék pár fotót rólad, amivel kibírom. Lehet? – húzta elő a mobilját, így Carla megpróbált mosolyogni neki, noha máris érezte, hogy a férfi „elhagyja”.

- Most én jövök! – mondta és próbált könnyednek tűnni – Mosolyogj!

Dave egy olyan édes mosollyal ajándékozta meg, mint reggel, mikor felébredt az ágyában.

- Minden nap felhívlak, hogy lásd, milyen sokat jelentesz nekem. Foglald el magad, és az idő seperc alatt el fog repülni. Jövő hétfőn már itt is leszek. Gyere, te reszketsz. Keressünk egy taxit! – ugrott le a korlátról és megfogta Carla kezét.

A már ismerős háztömbnél mindketten kiszálltak a taxiból, s szorosan átölelték egymást egy utolsó gyengéd csókot váltva. Eztán Carla ujjaival végigsimított Dave ajkain és a férfi tudta mire gondolt…

- Lezárva csak neked, míg vissza nem térek. Megígérem – azzal visszaszállt a taxiba és elhajtatott…

Carla nem bízott a hangjában még annyira sem, hogy egy „viszlát”-ot mondjon. Besietett a hallba és még épp ki tudott préselni egy „helló”-t a portásnak visszatartva könnyeit egészen addig, míg be nem szállt a liftbe és az ajtók össze nem zárultak. Ahogy a gép mozgásba lendült, ő zokogni kezdett, mivel az Eiffel torony liftje jutott eszébe, ahol Dave és ő…

Miután bejutott a lakásába, az ágyára vetette magát, hogy sírjon egy jót… „Buta lány!” – korholta magát – „Miért sírsz? Hisz azt mondta, szeret téged!”

Félig sírt, félig nevetett mikor feszülten és érzelmileg kimerülten elaludt.


Még nincs hozzászólás.
 
Bejelentkezés / Sign in
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
VENDÉGKÖNYV / GUESTBOOK

 
Slipknot (HUN)
 
Adam Lambert (HUN)
 
Placebo (HUN)
 
30 Seconds To Mars (HUN)
 
DM Fanfictions (HUN)
 
Harry Potter folytatásos (HUN)
 
Harry Potter novellák (HUN)
 
Bi/Lesbian/Gay történetek (HUN)
 

STAR STABLE ONLINE BLOG - Kattints ha te is játszol a játékkal, vagy csak érdekel :) Puszi Daisy    *****    ANEZKABLOG megnyitotta kapuit, ahol a valódi, õszinte életét, véleményét olvashatjátok el!    *****    Duguláselhárítás Debrecen    *****    Visszaszámlálás indul! A popzene 2018-as évét foglaljuk össze. Dalok, albumok, videoklipek.    *****    STAR STABLE ONLINE - R A J O N G Ó I O L D A L - Daisy Doveer - STAR STABLE ONLINE    *****    Aranysárkányok korának 617-edik esztendejében...    *****    If this is the end in fire we should burn together    *****    Keresett karakterek // Szerepjáték // Csatlakozz // Varázslat és Sárkányvér // Aneliath    *****    snowflakes in the wrong place    *****    ♛ ANELIATH ☉ varázslat és sárkányvér    *****    every monster was a (wo)man first    *****    Fedett lovardák,kör karámok, angol lovas bokszok, gép-takarmány tárolók gyártás,szerelését, építését vállaljuk!    *****    Meditációk az okkult életrõl    *****    SZÉP AJÁNDÉK EGY SZEMÉLYES HOROSZKÓP.SZEREZZ ÖRÖMET SZERETTEIDNEK KARÁCSONYRA,EGY SZEMÉLYISÉG ÉS SORS ANALÍZISSEL!VÁRLAK    *****    MINDIG SZÉP AJÁNDÉK EGY SZEMÉLYES HOROSZKÓP. Szerezz örömet SZERETTEIDNEK Karácsonyra egy tartalmas elemzéssel!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek bele kell néznie. Tegyél egy próbát, én segítek az értelmezésben. Várlak!    *****    Rendelj szeretteidnek, asztrológiai elemzéseket, a 20-25 oldalas születési horoszkóp elõrejelzéssel,nagyon szép ajándék!    *****    Hamarosan, karácsony:rendelj, születési, elõrejelzési, párkapcsolati, fogamzási,hold horoszkópot, biotérképet ajándékba!    *****    szekelyhirdeto    *****    Te mit tennél, hogy a legnagyobb titkod, titok is maradjon?