7.

- Te sárkány! - húzódott teljesen közel David a lányhoz, dörgölőzve fejével, mint egy kutya. - Hol az a sárkányfű??

- Te tiszta vagy nem?

- Hé! Még nem is tusoltam - kuncogott fel.

- Fincsi az illatod - szimatolta meg a háta mögül Martin, magába szívva hosszan az előző éjszaka emlékeivel teli aromát bőréről. Vajon az íze is olyan? Meg kellett nyalnia.

- MARTY!!! - szisszent fel megremegve a kandúr a gerincén végigkóstoló nyelvtől.

- Mhhh... az ízed is finom - dörmögött elvarázsolva a szólított.

- Na, irány a fürdő, te kis mocsok! - csapott Brig, Dave fenekére, felnevetve rajtuk.

- Oh, zuhanyzó-jelenet. Szuper! - ragadta meg szőke társát, és cibálta magával.

"Marhák"- nevette a két férfit a lány, ahogy eltűntek az ajtó mögött. Ő is elindult a másik mellékhelységbe felfrissülni. Frissen, még vizesen tért vissza szerelmi fészkükbe. A fiúk még sehol sem voltak, ezért elkezdett rendet rakni a csatatér-ágyon, és környékén.

A nap már magasan ült a Hudson felett, megmelengetve az enyhe tavaszi időjárást. 11 felé járhatott, kezdtek sugarai lassan belopózni a teraszajtón keresztül, a szoba padlóját felfedezni. Végigtapogatva a szétszórt ruhaneműket, a feldúlt ágyneműt. A sötétvörös falak előtt megtorpanva, fénye szinte vérbe borította a helységet. Talán ezek a látnivalók nem is egy ilyen kis napsugárnak valók. A világos fény elpirult a visszatükröződő falakon. Brig megkegyelmezett neki, egy kézmozdulatától igazodtak helyükre a szalag függöny csíkjai, kizárva a kíváncsi sugarat. Kínzó-barlang szerű félhomály terült szét, és mintha a hangok is stimmeltek volna.

"De nagyon kipihentétek magatokat" - gondolta a lány az ajtóhoz lépve, és be is nyitott.

A padlón az öngyilkossá vált tárgyak fuldokoltak a vízben. A csempe, az ajtó, minden úszott a nedvességben, mintha vízi szörnyek csataterévé vált volna az apró fürdő. A sarokban a fal mélyedésébe szorítva Martin térdelt, Dave egész testével csapdába ejtette, elé állva, erővel leszorítva.

Egyik kezével a vállát tartva lenyomva, a másik ujjai szorosan a göndör tincseket markolták. Megfeszült karizmokkal erőltette magához fejét, csípőjével szájába tolva tagját. Foglya karmai véres nyomot martak mindkét combja hátsó felére, ahogy küzdött ellene.

Brig a ziháló barna férfi mögé settenkedve nyúlt hirtelen alá, megszorítva karikáját gátjában. Hatalmas ordítással, összerázkódva élvezett Dave, elvesztve uralmát saját teste felett az erős ingertől. A másik fejét öntudatlanul is még erősebben szorítva töltötte meg annak száját. Mart nem bírta olyan gyorsan nyelni magját, mint ahogy az felszabadult a reszkető férfiból. Annak ernyedt kezeit lefejtve magáról távolodott el, köhögve a félre nyelt nedvektől. Feltápászkodva próbálta rendezni lélegzetét. A másik magánkívül támaszkodott a falnak mohón nyelve a levegőt.

- Jól vagyok - nyögte rekedten. Kiegyenesedve nézte a sarokban összerogyott alakot, ahogy finoman meg-megrándulva igyekezett tudata visszatérni megfeszült testébe.

A lány mögé lépett, karjait háta mögött összefogva húzta fel egyenesbe és kezdte kifelé irányítani.

- Rossz kiskutyák vagytok! Verekedni, amíg nincs itt a gazdi! És már megint te nem bírsz magaddal! - csavart egyet karján, ahogy tolta maga előtt. kedvence felnyögött, megroggyant térddel mind a fájdalom, mind a hangsúly hatására. Értette a rejtett üzenetet, és épphogy feléledt tudatában csilingelni kezdett az izgalom.

Mart jól ismerve a párost sietett kíváncsian utánuk. Figyelte, ahogy a lány hassal az ágyra löki, majd egyik térdét a combjai közé erőltetve, még mindig lefogva kezeit fölé ült. Ahogy a térd feljebb csúszott, úgy akadozott el az áldozat légzése is várakozva a büntetés után.

- Túl könnyen megússza, igaz? - kacsintott össze a szemlélődővel - Hozd a táskát!

- Boldogan - terült szét perverz mosolya felderült arcán a zenésznek. Dave-ből csak egy elnyújtott nyögés szakadt fel a párbeszédet hallva, tudta annak következményeit.

Martin a kis fekete táskát előhúzta az ágy alól, és kinyitva a tetejére dobta melléjük.

- Gyere Szivi, válogassunk - hívta őt Brig maga mellé. A férfi melléjük mászott és elmélyülten vizsgálta a táska belsejét, mintha különleges finomságok közül csemegézne. Kaján-kérdő pillantással cinkostársa felé emelte a Japán-köteleket, majd egy elegáns fekete dobozt rakott ki az ágyra. A lány elégedetten bólintott a látottakon, majd elővarázsolt még egy széles, vastag bőr nyakörvet, finom szemű, de erős lánccal.

- Vagy... - húzott ki egy kutyáknál használatos fojtó-lánc nyakörvet is.

- Jó döntés! Azt meg - mutatott a fürtös a bőrre - máshová is tehetjük.

Dave feje pont ellenkező irányba fordulva feküdt a lepedőn. Szeretője a csemegézés kezdetekor elővigyázatosan belenyomta a matracba szabad kezével, nehogy leselkedjen. Így szíve egyre jobban a torkában dobogott a kiszolgáltatottság izgalmától.

- Gyere te mocskos kis dög! - emelte meg fejét kedvese hajába markolva, míg Mart a nyaka köré fűzte a fojtó-láncot. Áldozatuk kipirulva próbálta nyelni a gombócot torkában, ahogy ketten a hátára fordították. A szőke férfi összefogta mindkét csuklóját és erősen megkötötte a selyem szalagokkal. A fiúk szeme összevillant.

- Szeretlek édes - mosolyodott el lágyan Mart felizgult tekintetén. Majd mielőtt a sötét tekintet tulajdonosa szólhatott volna a bőrnyakörvvel kipeckelte száját, szorosra csatolva fején.

Brig felhúzta megkötött kezeinél fogva. Az ágy rácsos lábrészéhez erősítette karjait. Felállt és elhátrált a bútortól. Itta a nyitott szájjal fújtató, démoni tekintetű, kivörösödött rab látványát. Figyelte, ahogy az inak megfeszülnek, tudta, most egy pillanat alatt darabokra tépné őt, ha engedné, annyira felajzotta ez a kis előjáték. De még messze a vége, nagyon messze. Martra mosolyogva mélyesztette el kezét köntöse zsebében, lassan kihúzva egy kis zacskót.

- Uram, megtenné?

- Hogyne Úrnőm! - termett mellette a szólított. Elvette a tasakot, és a kis asztalnál, Dave szeme elé ülve hangsúlyos mozdulatokkal kezdte sodorni a hasist.

Megfeszültek a tetovált karok. Mint a vért érző ragadozó szívta be hosszan, lehunyt szemmel a jól ismert édes illatot, belereszketve.

- Érzi a cicus a macskamentát - szólt a lány vészjósló tónusban.

Mart közben rágyújtott, és az előtte megkötöttre fújta az édes füstöt, kiélvezve a látványt, ahogy az elmerül a bódító felhőt kóstoló érzékeiben.

Felnyújtva tettestársának a spanglit lépett az ágyhoz, kioldotta a szájpecket, és azonnal Dave ajkára tapadt, átfújva belé a füstöt, majd hosszan megcsókolta.

A vad sípolva kapott levegőért, miután engedte neki kifújni a szert. Most a lány tette vele ugyanezt, tarkójánál fogva magához húzva. Felváltva űzték szeretőjüket a rózsaszín ködbe, belészorítva a füstöt, sokkal jobban elbódítva őt, mint saját magukat.

A megszelídült párduc résnyire nyílt szemhéjai mögött feketére tágult pupillákkal dorombolt nyöszörögve elzsibbadt testében. Mohón kapott szeretői után, ahogy eltemetett éhsége feléledt az édes varázs iránt. Úgy tűnt szelídítői elégedettek művűkkel. Kis kedvencük kezes bárányként simult hozzájuk, követve mozdulataikat, kezük alá bújva, felkínálva részeit nekik.

- Gyere Martin, játszunk a cicussal - szólt Brig, és kioldotta a kötelet az ágy végén. Megfordítva a férfit a gazdik feltelepedtek az ágyra.

- Gyerünk édes, legyél jó cica! Mosakodj szépen! - súgta Mart.

- Drága jó Istenem! - kiáltott fel a szőke férfi, a mellette ülő kezéhez kapva, mintha támaszra lenne szüksége, hogy elviselje ezt a perverz látványt. Elnyílt szájjal figyelte, nagyokat nyelve, ahogy szerelme igazi macska módjára összekötött mancsait nyalta, majd kéjesen végigkente inas nyakán. Alkarjaira támaszkodva dörgölte fejét nyálas tenyereibe, reszketegen sóhajtozva. Belefeledkezve szerepébe, kecsesen fordította vállát, hajlékony testét alaposan bevonva nyálával, morogva, zihálva saját maga kényeztetésétől.

Martin megbabonázva bámulta. Mintha csak attól elillan előle, hajolt nagyon lassan hozzá. Tenyerét hátára téve simított az összekuporodott testen végig, és az belesimult érintésébe.

A lány a láncánál fogva húzta maga felé, térdeire emelve. Fejét oldalt fordította és kezeivel együtt lefogta, felszolgálva így a fürtösnek.

Az alárendelt, már nyögdécselt a várakozás kínjában, ahogy a másik férfi finoman ujjhegyével ingerelte bejáratát, gátja vonalát csodálattal csókolgatva. A sötét fej megrándult mikor nyelve belé nyomult, de visszanyomták a lepedőbe. Kénytelen volt tűrni mozdulatlanul, majdnem beleőrülve, ahogy a nyelvet az olajos újjak felváltották, megtekeredve benne, majd, hogy eszét veszítse megnyomva érzékeny pontját, mielőtt távoztak belőle, éhesen sajgó ürességet hagyva.

A fűtől kiélesedett érzékei az ő hangján sikoltottak, mikor végre beléhatolt imádottja. Hátra, hozzá mozdult volna, de nem hagyták. David sírt szinte az éhezéstől, de tűrnie kellett, Ő most egy láncra vert állat volt, jónak kellett lennie, mert ha nem, kiéheztetik. Ezt még ilyen állapotában is jól tudta.

- Ssshhh, nyughass cicus - cirógatta a lány, még mindig erősen tartva.

Gerince megfeszült, légzése elakadt. Végre megérezte gátja gyűrűjéhez simulni a másik heréit.

- Kérlek - lehelte, de azonnal megtépték engedetlenségéért. Felrántották fejét, hidegen meredtek rá.

- Nyisd ki! - jött a mordulás, és visszakerült a bőr a szájába, hogy elnémítsa. Még egy taslit is kapott mikor visszanyomták az ágyra.

Martin zárt szemekkel élvezte ki a tüzes lüktetést, ami körülzárta, finom csípő körzésének hála oldódott a szorítás. Ösztönének engedve majdnem teljesen kihátrált, csakhogy hatalmasat lökhessen szeretőjén. Mennyei inger csiklandozta gerincét, ahogy a durva mozdulatra megremegtek a szövetek merevedése körül. Úgy érezte ezzel sosem fog tudni betelni. Valami lilás homály borult rá. Csak az égető sürgetést érzékelte, minden más kitörlődött tudatából. Lélegzetvisszafojtva állatiasan hágta, veszett tempójában elmerülve. Most csak magára figyelt. Erről szólt most ez a játék.

De nem véletlenül erőltette bűntársnője ezt a pózt az erőszakoltra. Így, felnyújtott fenékkel bármilyen mélyebb lökés eléri prosztatáját. És a gyorsuló belső ingertől vonaglani próbáló, saját kifolyt nyálában szinte fuldokolva hörgő testet egyre erősebben kellett tartani, hogy a helyén maradjon. A férfi is belemert medencéjébe, hogy még jobban irányban tartsa a végső vágtában. Minden átmenet nélkül az állat megrándult, tompát bírva csak lezárt ajkáról kiáltani és nyüszítve élvezett el. Izmai görcse megakasztotta Martot mozdulatában, szinte kipréselte belőle spermáját, ahogy megmerevedve hátára hajolt a fájdalmas gyönyörben.

Magához ölelte szorosan, arcát izzadt derekára fektetve harapta a kettőjük élvezetétől illatos levegőt.

Ellágyulva, mosolyogva nézte mámorban úszó szeretőit a szőke lány. Szépek voltak. Összetartoztak. Mélyet sóhajtva kizökkentette magát, és visszalépett a domina szerepbe. A sötét izzadt fürtökbe markolva húzta szét a fiúkat.

Aléltan tűrte kandúrja, hogy kocsonyává vált tagjait mozgassa. Hátára fordították, kezeit mellkasára tették. Csak egy játékszer volt. Egy szexuális segédeszköz, ha úgy tetszik. Megalázottságának megfogalmazódása különös izgalommal töltötte el. Használják csak őt, és jól van ez így. Ha tárgyként is, de kellett nekik. Szükség volt rá. Mocskos agyának hízelgett a felismerés. Felnyitotta szemeit, és kedvese zöld tekintete cirógatta érzékeit. Meleg női kezek simogatták megnyugtatón arcát, homlokát. Olyan elveszettnek tűnt. Szétfeszített szájával, kicsordult nyálával, amit nem bírt a pecektől lenyelni. Nyakában fojtó-lánc, tehetetlenül szuszogva, ahogy anyai kedvességgel kényeztették néhány nyugodt percig.

Következő fejezet

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés