Sea of Sin
Sea of Sin

 
Kapcsolatok / Contacts
 
Useless-girl
 
Slipknot (ENG)
 
Trivium (ENG)
 
SepticFlesh (ENG)
 
Behemoth (ENG)
 
Adam Lambert (ENG)
 
Teen Wolf / Sterek (ENG)
 
Marvel Cinematic Universe (ENG)
 
30 Seconds To Mars (ENG)
 
PLACEBO (ENG)
 
DM Fanfictions (ENG)
 
Bi/Lesbian/Gay stories (ENG)
 
Capri - U-girl - Drifting
Capri - U-girl - Drifting : 1. fejezet

1. fejezet

  2010.05.17. 18:46


Megjegyzés by Useless-girl: Ez a sztori már nagyon régóta csücsül a gépemen, de mivel sok minden közbejött és félbeszakadt az írása, így nem is publikáltam még az oldalon. Most viszont úgy gondoltam, hogy míg más írásokat pakolok fel (főleg angolokat), adok egy kis csemegét a magyar olvasóknak is. Ugyan még nincs befejezve, de már gondolkodtam, hogyan lehetne folytatni. Majd még kialakul. Addig is Enjoy! (2010-05-17)


 

 

 

Drifting

 

 

 

1.


Szapora cipősarkak kopogása hallatszott a hosszú folyosón, ahogy egy grafitszürke nadrágkosztümös barna hajú nő sietett végig rajta mellkasához szorított mappáival. Nyakában ott himbálódzott a kis műanyag kártya, ami feljogosította a szabad mozgásra a színfalak mögött is. Ez volt az első napja az új munkájában. Jól tudta, hogy kik vették fel az előző menedzser helyére, aki már nem birkózott meg tovább a banda körüli ügyek intézésével. Viszont őt elég céltudatosnak és kitartónak tartották, így megkapta az állást. Azért rendesen dobogott a szíve. Most fog először színre lépni.

Bekopogott a megfelelő ajtón. Kessler azt mondta, hogy ott fognak találkozni.

Kessler 'Szabad!' felkiáltása után a nő be is lépett és meg is kapta a feladatait. Elsősorban a turné állomásainak levajazása jutott neki, a stadionok bérleti díjainak megvitatása és az ésszerű áron tartása. A sajtótájékoztatók oroszlánrésze is a nőnek jutott, valamint, ha a srácoknak kellett valami, akkor fel is kérhették rá, amennyiben az a bandával volt kapcsolatos.

 

Miután Kessler elsietett bokros teendőire hivatkozva, még egy kicsit ült az asztalnál a kapott papírokat rendezgetve és gondosan áttanulmányozva. Komolyan vette a munkáját, hisz tisztelte és szerette is és megpróbálta mindig a maximumot nyújtani. Tudta, hogy fárasztó szakmát választott, de a sikeresen lebonyolított munkákat látva mindig kellemes elégedettség töltötte el.

Összeszedte a cuccait és még mindig pár papírt olvasgatva lépett ki a szobából.

Egy ajtó vágódott ki nagy erővel és megtörte az épület viszonylagos csendjét.

- NEM ÉRDEKEL A VÉLEMÉNYED! - üvöltötte egy öblös, mély hang, majd egy szőke férfi vágódott ki háttal a falnak, majd rögtön a képébe kapott egy halom papírt is. A háttérben lehetett hallani egy harmadik fél közbegügyögését, de az ordítozó gyorsan lehordta - FOGD BE, ANDY! KURVÁRA ELEGEM VAN BELŐLED! - ez nyilván a szőke férfinek szólt, aki dühtől izzó tekintettel nézett be a szobába.

A nő megtorpant a folyosó közepén, ahol éppen haladt, pár méterre az incidenstől és felkapta a fejét a zajra. Arcán nem látszott semmi érzelem, csupán egyik szemöldökét emelte meg. "Hova kerültem?" - mélázott el magában egy pillanatra, de a következő események elvonták a figyelmét gondolatairól.

- ÚGY KEZELSZ, MINT EGY GYEREKET! HA NEM HAGYOD, HOGY AZ ÉN AKARATOM IS ÉRVÉNYESÜLJÖN, AKKOR... - Kessler futva viharzott el a nő mellett és próbálta menteni a menthetőt.

- Nyugi Dave! - hallatszott a szobából John hangja, ahogy eltűnt szem elől - Mi a probléma? Meg lehet ezt oldani másképp is. Kérlek!

- Nem érdekel Kessler! Beszélj a fejével! Én vagyok az énekes, a frontember és mégis Martin úgy basáskodik a banda felett, mintha ő hozott volna létre minket! Pedig kurvára nem ez a szituáció! ENGEDJETEK EL!

- ÁLLJ MÁR LE! - hallatszott most a szőke férfi hangja is, ahogy közelebb lépett az ajtóhoz - Azért hisztizel így, mert nem akarom még egy számodat az albumra?! - vágta vissza a papírok egy részét az ajtón keresztül a szobába, amiket eddig a kezében szorongatott - Higgadj már le, ember! Most tényleg olyan vagy, mint egy taknyos kölyök!

- Nem, Martin, ez csak olaj a tűzre! Meddig kellett harcolnom azért, hogy végre engem is meghallgass?! Tanúsíts már valami gerincességet! Nem te uralod itt az életet! Lehet, hogy Andyt elpátyolgatod, mert olyan bárgyú, de engem nem etetsz meg a maszlagoddal!

- Akkor mi a francot akarsz? NYÖGD MÁR KI! - üvöltött vissza türelmét veszítve.

- Csupán annyit, hogy emberszámba vegyél végre! Én is ehhez a tetves bandához tartozom, nekem is van beleszólásom a dolgok menetébe, én is írhatok dalokat és nem úgy kell énekelnem, ahogy te azt elképzeled! Te semmilyen emberi érzelemmel, toleranciával nem rendelkezel és csodálkozol, hogy senki nincs melletted? Hogy volt képes Sue lehúzni melletted 10 évet?!

- TE SZEMÉT KÖCSÖG! - vetődött be a szobába a szőkeség eltűnve a nő szemei elől. De mivel nem hallott verekedésre utaló hangokat, feltételezte, hogy lefogták a feleket.

- Na jól van! Ebből elég fiúk! - emelte fel most már Kessler is a hangját, és ez úgy tűnt csodálatos módon használt.

- Eresszetek! - tört ki még egyszer Dave, majd kifelé menet belevágott még egyszer az ajtóba. Öles léptekkel indult meg a nő felé, észre sem véve és majdnem elsodorva őt.

- Szép kis bemutatkozás… - mormogta sóhajtva az orra alatt a nő leguggolva, ahogy elkezdte összeszedegetni a kezéből kisodort papírokat.

Andy lesett ki a szobából, míg Kessler Martint próbálta lenyugtatni. Meglátta a nőt, odasétált és leguggolt hozzá, hogy segítsen neki.

- Elnézést - mormogta Dave helyett is - Hadd segítsek.

- Köszönöm - pillantott fel, majd miután felálltak és már nem akartak a papírok leszánkázni a mappájáról, a kezét nyújtotta a vörös hajú férfinak - Celeste Weber, az új menedzser, akit Mr. Kessler vett fel - küldött a férfi felé egy halvány mosolyt is.

- Andy Fletcher - mosolyodott el - Új? Jó ég, akkor Dave kitett magáért...

- Mr. Gore sem volt kutya - vont vállat a csinos nő - De semmi gond, hozzászoktam. Volt pár érdekes munkahelyem eddig is.

- Ez messze túltesz mindegyiken - nevetett fel. A szobából csörömpölés hallatszott - Azt hiszem jobb, ha most visszamegyek...

- Rendben, azt hiszem majd egy alkalmasabb pillanatban ejtjük meg a bemutatkozást - küldött felé még egy mosolyt, majd tovább sietett a folyosón.

 

Nem sok ideje volt a történteken gondolkodni, ugyanis rögvest hozzá kellett látnia az elmaradott munkákhoz. A nap hátralevő részében nem igazán lehetett telefon nélkül látni, és számtalan egyeztetés után hullafáradtan esett be este a szállodaszobai ágyába.

 

Másnap pedig kezdhette előröl újra a harcot. Miután még a hotelben sikerült pár dolgot elintéznie, Kessler újra felhívta, hogy találkozzanak egyeztetés céljából és remélte, hogy ezúttal normálisan bemutathatja őt a fiúknak is, ha épp nem egymást fogják tépni.

Kessler és a srácok már egy tárgyalóteremben várták Celeste-et, mivelhogy innen rögtön sajtótájékoztatóra kellett menniük, ahová a nő is elkíséri őket. Dave lazán ült a székében, Mart merengőn az ablakon bámult ki, Andy meg tárgyilagosan meredt maga elé.

Bekopogott, majd megköszörülve a torkát belépett lesimítva kosztümszoknyáját.

- Áh, Celeste, éppen időben - nézett az órájára Kessler és nyugtázta, hogy óraművet lehetne igazítani a hölgyhöz.

- Jó napot! - biccentett tartózkodóan.

- Nos, hadd mutassam be azokat, akiknek tulajdonképpen dolgozik - terelte a srácok felé a fiatal nőt, akik már fel is álltak a helyükről - Andyvel már beszélt, ha jól tudom, és Martinhoz meg Dave-hez is volt már szerencséje.

- Nos, személyesen nem, de jól ismerem az együttes munkásságát - nyújtotta ki a kezét először Dave-nek, tanulva a tegnapi kirohanásából - Celeste Weber.

- Dave Gahan - mosolyodott el. Ma jó kedve volt, erről a mosolya is árulkodott. Zöld szemei kíváncsian fürkészték a szép arcot.

A nő biccentett és csak egy másodperccel engedte tovább a pillantását Dave-en nyugodni. Kétségkívül vonzó férfi volt, ezt már régóta tudta. Most Martinhoz fordult és neki is odanyújtotta a kezét.

Mart is kezet rázott a nővel. Ő is vidáman mosolygott. Mikor túl voltak a formaságokon, Kessler kiterelte őket, és meg sem álltak a villogó vakukig.

 

A srácok évek rutinjával a hátuk mögött sétáltak a helyükre és ültek le a felvillanó fényáradatba, nem zavartatták magukat. Kessler nem sokkal messzebb állt meg. Pár szavas felkonferáló beszéd után az újságírók szabadon vethették magukat a zsákmányra.

Celeste minden lépésüket figyelte mind a fiúknak, mind az újságíróknak, majd mikor látta, hogy minden rendben folyik, arrébb sétálva elővette a telefonját és máris egy következő időpontot szerevezett elővéve noteszát és pár papírját.

Pár perc múlva Kessler állt a lány mögé - Leegyeztetted a stadiont? El kell kezdenünk felszerelni a színpadot.

- Igen, a stadion megvan, de problémájuk akadt pár kábellel, amik nem bírták az előző koncert terhelését és még nem sikerült a stadionnak kicserélni. Épp ezt próbálom elintézni - takarta le ujjaival a telefonját felpillantva a férfire.

- Siess. Legkésőbb a villogás után neki kell esnünk, ha kész akarunk lenni és próbálni is kell. Ha megvagy, ellenőrizd a srácok cuccait, hogy minden megjött-e, ha gond van, szólj.

- Rendben, igyekszem, ahogy tudok - biccentett és újra beleszólt a telefonba. Amikor kellett nyájas volt, amikor kellett, akkor keményen odamondott, hogy elérje célját.

 

Celeste elégedetten sóhajthatott fel, hisz sikerült elvégeznie a rábízott feladatokat, majd elindult ellenőrizni a fiúk cuccait. Úgy tűnt semmi sem hiányzik. Már épp indulni akart, mikor mégis csak körbenézett és mikor nem látott senkit, kinyitotta az egyik utazóládát, amiben fellépő ruhák sorakoztak. Martiné volt. Ezt elsőre felismerte, hisz rajongói éne is ott lapult benne. Valószínűleg az okozta, hogy nem tudott ellenállni a kísértésnek.

Újra körbenézett, majd mivel még mindig senki sem volt a közelben, ujjbegyeivel végigsimított a vállfákon sorakozó fekete pólókon. Ujjaival óvatosan beletúrt a fekete kis szárnyakba, melyek a felsőkre voltak erősítve. Orrát megcsapta a kellemes illat, mely a ruhákból áradt, s mely keveredett a láda jellegzetes illatával. Lassan teljesen elveszett az álomvilágában. Nem egyszer rengeteg mindent megadott volna, hogy így hozzáérhessen a fiúk tárgyaihoz.

- Maga meg mit művel itt? - kérdezte egy mély orgánum a nő mögül.

Celeste egy pillanatra lehunyta a szemét és korholta magát, amiért nem tudott ellenállni a kíváncsiságának, majd gyorsan összecsukta a ládát és megfordult.

- Én csak... én csak... szóval leellenőriztem, hogy minden megvan-e - köszörülte meg a torkát a végén.

- Elég mélyreható munkát végez - lépett Dave az egyik tükör elé és az asztalra támaszkodva nézett a tükörből a nőre. Ajkán halvány mosoly játszott.

- Jah, hát igen - pirult el és csak hogy kezdjen valamit a kezeivel a papírjai után nyúlt, amik nem messze a támaszkodó férfitől nyugodtak a mappáján - Elnézést, most nekem...

Dave azonban finoman megfogta a nő csuklóját - Még alig ismerem - nézett rá zöld szemeivel - Meséljen magáról valamit - kérte halkan.

- Nos, Mr. Gahan - próbálta visszanyerni higgadt énjét - Úgy vélem, egy munkakapcsolatnál ez nem meglepő - vont vállat, és megpróbált nem venni tudomást a csuklóján a férfi bőrének melegéről.

- Maradjunk a Dave-nél - villantott fel egy újabb baráti mosolyt - Szeretem megismerni a munkatársaimat. Én nem vagyok egy Martin.

- Hát azt legalább már tudom, hogy nem igazán jönnek ki - vont újra vállat és elhúzta a csuklóját - Mit akar tudni rólam?

- Miért választotta ezt a munkát?

- Nos a csillagászati fizetésen kívül? - eresztett meg egy halvány mosolyt, ahogy kezdett lenyugodni - Talán azért mert maximalista vagyok és gyerekkorom óta azt mondták, hogy jó a szervezőképességem - fogta a mellkasához a mappáját.

- A francba Celeste, ezt a munkát nem ügyvéd módjára kell csinálni! - nevetett fel, miközben kihúzta a nő kezei közül a mappát.

- Akkor mégis hogy? - viszonozta a mosolyt még mindig kicsit tartózkodóan.

- Mondjuk, engedje el magát - húzott közelebb egy széket - üljön le - finoman bele is nyomta Celeste-et a székbe - nyugiban, és ismerkedjünk! Mi a hobbija?

A nőt meglepte, hogy Dave-et érdekli, mi van vele. Eddig ritkán volt ilyen főnöke.

- Nincs túl sok időm a hobbijaimra. De például szeretek rajzolni - vont újra vállat - meg kerékpározni.

- Futni?

- Ha rám jön, akkor igen.

- Szólhatna, mikor magára jön. Futhatnánk együtt. Sajna, rajtam kívül mindenki utálja, úgyhogy jó lenne végre nem egyedül menekülni a fotósok elől – nevetett fel.

Most már Celeste sem tudta visszafogni a nevetését Dave megfogalmazásán.

- Rendben, megegyeztünk – biccentett - Mikor szeret futni?

- Reggel. A firkászoknak is kell valami ébresztő.

- Hajnal vagy reggel? Nem mindegy... Én a hajnalt preferálom. Amúgy is keveset alszom.

- Én azért szeretek aludni. A szex és a csoki után ez áll a harmadik helyen - vigyorodott el szélesen.

- Akkor a cigi utána jön? - kérdezte még mindig halványan mosolyogva, s szándékosan próbálta elnyomni a késztetést, hogy újra elképzelje milyen is lehet a szex az énekessel.

- Az első kettő után mindenképp.

- Értem. Nos Mr. Gahan... vagyis Dave - javította ki magát - Ha eldöntöd, hogy reggel mikor akarsz futni menni, akkor küldj rám egy SMS-t - állt fel lesimítva szoknyáját, majd visszavette a cuccait és elindult kifelé - Jobb lenne, ha csipkednéd magad, késésben vagyunk.

- Beosztod az időmet? - termett a nő mellett pár lépéssel.

- Nem - torpant meg és elhalványult a mosolya, mivel nem tudta, hogy Dave miként fog reagálni - Csupán közlöm Mr. Kessler üzenetét.

- Ne ijedj meg, az egyetlen ember, akinek tehetsége van itt felhúzni, az Mart - nevetett fel - Rád amúgy sem tudnék haragudni.

- Miért is nem? - emelte meg kérdőn egyik szemöldökét, ahogy felnézett a férfire.

- Nő vagy.

- És egy nő nem tud téged felhúzni? - szaladt még feljebb a szemöldöke.

- De, de könnyen ki is tud engesztelni.

- Valóban? - tette csípőjére egyik kezét.

- Valóban. Csak nem rákérdeznél a módszerre?

- Talán nem kéne? - csúszott ki a száján, aztán gondolatban fejbe is kólintotta magát. Most komolyan az egyik főnökével flörtölget???

- Csak ha van bátorságod hozzá.

Nem tudott válaszolni, ugyanis ebben a pillanatban megszólalt a telefonja, mire majdnem elejtette a kezében tartott iratokat.

- Elnézést - vette fel, majd pár másodperces hallgatás után bólogatni kezdett - Jól van, azonnal ott vagyok - letette, majd Dave felé fordult: - Sajnálom, de ezt majd legközelebb vitatjuk meg. Most mennem kell. Az SMS-t meg várom - azzal mielőtt a férfi bármit is szólhatott volna, pirulásával küzdve hátat fordítva elsietett.

Dave féloldalasan elmosolyodott, majd ment a dolgára.

 

Celeste bokros teendői alatt pár pillanatra elgondolkodott és tovább korholta magát. "Nem flörtölhetsz a főnököddel. Egyikkel sem. Nem véletlen a főnökeid. Nem keverheted össze a munkát az érzelmekkel! Egyszer már megjártad. Fájt? Átkozottul fájt. Akkor szedd össze magad!" - ostorozta magát és elmerült a munkáiban.

 

Dave-et ide-oda rángatták a félkész színpad és a belső megbeszélések között. Kezdett nagyon elege lenni az egészből, ezért szó nélkül bezárkózott egy fél órára a hotelszobájába, behúzta a függönyöket és háttal elterült az ágyán. Aranyosnak találta az új munkatársukat, bár kicsit túl feszélyezettnek érezte. Talán lehet, hogy a lánynak fura volt a stílusa elsőre, de majd csak megszokja.

Gondolt egyet és a telefonjáért nyúlt, hogy megbeszéljen egy időpontot holnap reggelre. Belepusztulna, ha nem mozdulhatna ki kicsit hajnalban. Remélte, hogy Celeste-nek is megfelel az időpont.

A nőnek nem volt ellenvetése. Olyannyira nem, hogy másnap hat órakor már kopogtatott is Dave ajtaján piros topjában és háromnegyedes fekete futónadrágjában. Barna haját összefogta, de pár tincs így is kiszabadult féloldalas frufrujából.

Egy félmeztelen, kócos és álmos Dave Gahan nyitott ajtót. Láthatóan épp csak magára kapta a melegítőnadrágját, mert az csálén és kicsit lazán lógott a csípőcsontján. Egyik szemét dörgölve próbálta befókuszálni az ajtóban állót.

- Celeste? - kérdezte mély hangján.

- Khm - mérte végig a férfit elakadó lélegzettel, amit próbált minél kevésbé mutatni - Igen, én. Azt hittem, már kész vagy - fonta össze a karjait mellei előtt.

- Bocs, elaludtam - ásította - Hmmm, gyere csak be, gyorsan összeszedem magam - nyitotta szélesebbre az ajtót és meghúzta a derekán a nadrágot.

Celeste megint megköszörülte a torkát zavarában, majd inkább úgy döntött, hogy meghúzza a kezében szorongatott ásványvizes palackot. Már kezdett melege lenni. "Uramatyám, most tényleg Dave Gahan hálószobájában vagyok?” - kérdezgette magától és próbálta minél kevésbé látványosan méregetni a félmeztelen férfit.

Dave bekacsázott a fürdőszobába, hogy valami emberi formát öltsön magára. Az ágyat összegyűrve hagyta, majd később elintézi, ha csak be nem előzi a szobalány. Pár perc múlva azonban viszonylag frissen és üdén, futásra készen lépett ki az ajtón.

- Lassan ömleni fog rólunk a víz a kánikula miatt... - célzott a hamar beköszöntő melegre Dave késlekedése miatt, ahogy a plafon nem létező repedéseit pásztázta egy kis mosollyal az arcán, és kezét a kilincsre tette.

- Majd levetkőztetlek kárpótlásul. Mehetünk?

- Milyen segítőkész... - mormogta az orra alatt és hátat fordítva a férfinek kilépett előtte a folyosóra, hogy végre elinduljanak.

Dave nem bírta megállni, hogy zöld tekintete lassan végig ne másszon Celeste-en megállapodva a formás fenéknél. Elmosolyodott, majd kilépett a nő mögött. Hát persze, hogy követi!

 

Végre valahára leértek a hátsó bejárathoz ahol észrevétlen tudtak távozni, és futni kezdtek megtalálva az utat a folyópartra.

- Mennyit szoktál futni? - kérdezte Celeste a karórájára pillantva.

- Hát, általában fél órát, de ez az üldözésem mértékétől is függ. De nyugi, egy héten csak háromszor teszlek ki ilyeneknek.

- Hát nem lehet könnyű ennyi rajongóval - mosolygott rá - Egyébként pont optimális a heti háromszor - vont vállat és próbálta leállítani meglóduló fantáziáját, ahogy az útra és a légzésére koncentrált.

- Gondolkodtam egy "Fuss magadért Dave Gahannel!" mozgalom elindításán - felelte Dave, miközben ő is nekiiramodott. Celeste felnevetett és követte.

 

Fél óra múlva mindketten zihálva álltak meg egy kicsit pihenni. Celeste büszke volt magára, hogy bírta Dave tempóját, noha most dőlt is róla rendesen a víz.

- Eléggé megdolgoztatod az embert - jegyezte meg zihálva, ahogy kicsit előre hajolva a térdeire támaszkodott.

- Hát, ha még tudnád, hogy mikre vagyok képes - nevetett fel Dave, majd rátapadt a vizes palackjára.

- Mire is gondolsz pontosan? - kuncogott sokkal felszabadultabban a nő, ahogy kicsit nyújtva lábait nézett fel Dave-re.

- Hát - nézett le a nőre - inkább a fantáziádra bízom - kacsintott miközben pár ujját végighúzta az üvegen.

Celeste újra felnevetett, majd megadóan lehajtotta a fejét, ahogy tovább nyújtotta a lábát, aztán felállt és vakmerően kivette Dave kezéből a palackot - Ó nem is tudod, hogy milyen jó a fantáziám - vont vállat - Csak jól titkolom - azzal ő is meghúzta a palackot majd futni kezdett vele visszafele.

- Hé, várj meg! - iramodott neki Dave is.

- Érj utol, ha tudsz! - kiáltott vissza és nevetve rákapcsolt nem törődve a bőrén végigfolyó izzadtsággal. A kánikula lassan rátelepedett a reggeli városra.

Dave hosszú lábainak köszönhetően könnyen beérte a nőt, és a hotelig inkább hajtotta, semmint megpróbálta volna utolérni.

 

Celeste kimerülten fékezett le a lift előtt és megállíthatatlanul nevetett az oldalát fogva. Alig kapott levegőt.

- Dave... Dave... már nagyon rég... nem menekültem... ilyen jót! - kacagott tovább a liftre várva, mikor látta, hogy a férfi is odaér.

- Mikor... volt…az utolsó? Hatodik... osztályban? - kérdezte mosolyogva.

- Nah! Azért... ne legyél ennyire... eltelve magadtól! - mosolygott rá kicsit már nyugodtabban véve a levegőt és megvárta, míg kiszállnak az emberek a megérkezett liftből.

- Legközelebb... bevezetlek a... lovaglás rejtelmeibe - váltott ördögire a mosolya.

- Valóban? Hol látsz te egy szálloda közepén lovat? - dőlt a lift falának nem törődve vele, hogy ott fog maradni a bőrén folydogáló izzadtság.

- Ki beszélt itt lóról?

- Oh, esetleg máson kéne lovagolnom? - emelte meg tettetett meglepettséggel a szemöldökét.

- Hát lehet.

Celeste csak látványosan végigmérte Dave-et, majd elmosolyodott és a lift ajtajára nézett. Megérkeztek.

- Hát örültem a reggeli testedzésnek - kacsintott rá kilépve a felvonóból.

- Én is. Jó volt. Remélem máskor is számíthatok rád.

- Persze - biccentett - De azt hiszem, most mindkettőnkre ránk fér egy zuhany.

- Igen, már előre élvezem...

Celeste-nek rá kellett harapnia a szájára nehogy kicsússzon a nyelvére toluló kérdés, úgyhogy inkább megfordult és szaporán a szobája felé indult.

Dave sötéten pillantott a nő után, majd ő is megindult a szobája felé.


Még nincs hozzászólás.
 
Bejelentkezés / Sign in
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
VENDÉGKÖNYV / GUESTBOOK

 
Placebo (HUN)
 
30 Seconds To Mars (HUN)
 
Depeche Mode (HUN)
 
Harry Potter folytatásos (HUN)
 
Harry Potter novellák (HUN)
 
Bi/Lesbian/Gay történetek (HUN)
 

Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!    *****    Amikor nem tudod mit tegyél és tanácstalan vagy akkor segít az asztrológia. Fordúlj hozzám, segítek. Csak kattints!    *****    Részletes személyiség és sors analízis + 3 éves elõrejelzés, majd idõkorlát nélkül felteheted a kérdéseidet. Nézz be!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek érdemes belenéznie. Ez csak intelligencia kérdése. Tedd meg Te is. Várlak    *****    Új kínálatunkban te is megtalálhatod legjobb eladó ingatlanok között a megfelelõt Debrecenben. Simonyi ingatlan Gportal